A "Szövetség a Gyermekkorért Európai Hálózat" által szervezett rendezvényen elhangzott beszédében Járóka Lívia néppárti politikus felhívta a figyelmet, hogy a kiskorú romák nagy részének különösen szörnyűek az életkilátásaik, hiszen a közösségeiket sújtó társadalmi-gazdasági kirekesztésen túl, sokszor olyan "belső" fenyegetésekkel is kénytelenek szembenézni, mint a családon belüli erőszak, a korai és kényszerű házasságok, vagy extrém esetben a "koldusmaffiák" áldozataivá válhatnak.

A fideszes képviselő az egyik legsúlyosabb problémának nevezte a roma tanulók rendszerszerű elkülönítését a régi és új EU tagállamok iskolarendszereiben, valamint emlékeztetett: az európai roma gyerekek 20 százaléka nem részesül oktatásban, 30 százalékuk pedig még a tankötelezettség lejárta előtt elhagyja az iskolát. Járóka szerint az elkülönítés nemcsak a nemzeti oktatási rendszereket gyengíti, de a társadalom egészét is fontos hozzájárulástól fosztja meg: a képzettebb romák jobban fizetett állásokban helyezkedhetnének el, a befizetett adók növekedése és a kifizetendő segélyek csökkenése pedig együttesen komoly hasznot hozna a nemzeti költségvetésnek. A képviselő hangsúlyozta, hogy külön figyelmet kell fordítani a lányok oktatására, valamint a kora gyermekkori képzésre, mivel a kutatások szerint egyrészt a nők képzettsége meghatározó az egész közösség oktatási viszonyaira nézve, másrészt az iskola előtti előkészítés döntő lehet a gyermek egész életútja tekintetében.

Járóka Lívia felhívta a figyelmet a roma közösségeken belül tapasztalható emberi jogi jogsértésekre is, és hangsúlyozta, hogy ezeket a jelenségeket elsősorban a közösségeknek és roma szervezeteknek maguknak kell kezelniük. A képviselő példaként a korai házasságok problémáját említette: sok roma lány már gyermekkorában megházasodik, olyan felelősséget vállalva ezáltal, amelyre sem testileg, sem lelkileg nincsenek felkészülve, korlátozva ezáltal tanulási és elhelyezkedési lehetőségeiket.