Szerdán újabb kemény intézkedéseket jelentett be a görög kormány az államháztartási hiány leszorításának céljával. George Papandreu miniszterelnök közlése szerint azonnali hatállyal befagyasztják a nyugdíjakat, tovább csökkentik a közalkalmazottak fizetését (30 százalékkal faragják le a karácsonyi és húsvéti jutalmakat) és megemelik az áfát (a normálkulcsot 19-ről 21 százalékra, de növelik a kedvezményes rátát is). Újabb emelés várható a szeszes italok, az üzemanyagok és a dohánytermékek jövedéki adójában is, néhány hónapon belül már a második. Ezek révén már az idén 4,8 milliárd euróval javítják az államháztartási egyenleget, s a piaci elemzők szerint így már elérhetőnek tűnik a tavaly még a GDP 12,7 százalékára rúgó deficit 8,7 százalékra való leszorítása.
Az athéni parlament a tervek szerint már a jövő hét végére el is fogadja a most bejelentett csomagot (ami egyébként már a harmadik az új kormány októberi hatalomra jutása óta). A sietség érthető: Görögországnak sürgősen vissza kell szereznie a pénzpiacok bizalmát, hiszen áprilisban és májusban összesen húsz milliárd eurónyi adósságszolgálatnak kell eleget tennie, és ezt valahogyan refinanszírozni kellene. Az athéni kormány már februárban szeretett volna kibocsátani új, 10 éves lejáratú államkötvényeket, de a bizalmatlanság miatt az elmúlt hetekben rendkívül magasra szökött a már piacon lévő kötvényeinek hozamfelára. Sőt, egyes német bankok már közölték, nem is hajlandóak további görög állampapírokat vásárolni, ami a teljes fizetésképtelenség rémét vetítette előre.
A mostani újabb megszorításokkal azonban Görögország teljesítette vállalásait, most már európai partnerein a sor, hogy támogassák is őt gazdasága talpra állításában - közölte szerdai beszédében Papandreu. A kormányfő pénteken Berlinbe látogat, hogy Angela Merkel német kancellárral megállapodjon valamiféle konkrét segítségnyújtásban. Ez a várakozások szerint német kormánygaranciát jelenthet görög államkötvények vásárlásához, de akár kétoldalú hitel-megállapodás is szóba kerülhet. Vasárnap pedig Nicolas Sarkozyt keresi fel Párizsban a görög miniszterelnök, aki most ismét leszögezte: Athén a Nemzetközi Valutaalaptól is kérhet segélyhitelt, ha nem kap megfelelő támogatást az EU-tól.
José Manuel Barroso európai bizottsági elnök viszont azonnal megadta Papandreunak a kért támogatást, legalábbis szavakban. "A Bizottság üdvözli a görög kormány újabb konszolidációs intézkedéseinek bejelentését. (...) A fiskális egyensúlytalanság kiigazítását célzó ambiciózus program most már sínen van. A bejelentett intézkedések helyes módon kiadáscsökkentéseket is tartalmaznak, és különösen fontos, hogy a közalkalmazotti béreket is érintik, mert ez alapvető a tartós konszolidáció és a versenyképesség helyreállítása szempontjából" - mondta Barroso.
A bizottsági elnök külön kiemelte, hogy most már az intézkedések teljes körű és gyors megvalósítása, illetve a szerkezeti reformlépések megtétele a legsürgetőbb. "Ez a görög embereknek is érdekükben áll, mert ők fognak profitálni az egészségesebb államháztartás, a jobb növekedési kilátások és jobb munkalehetőségek révén" - hangoztatta Barroso. Arról sem feledkezett meg, hogy megjegyezze: a görög intézkedések az egész eurózóna általános stabilitása szempontjából is fontosak.
Újabb tiltakozó megmozdulások várhatóak
Kevésbé bizonyult megértőnek az intézkedésekkel szemben a görög lakosság. A szakszervezetek és a szocialista kormánytól balra álló politikai erők azonnal újabb sztrájkokat és demonstrációkat helyeztek kilátásba a jövő hétre. A közalkalmazotti dolgozók legnagyobb érdekvédelmi tömörüléseként ismert ADEDY már az újabb megszorítások hivatalos bejelentését megelőző napon, tehát kedden közölte, hogy március 16-án újabb 24 órás munkabeszüntetést hirdet. Az elmúlt hetekben már két hasonló sztrájkot tartottak a közalkalmazottak, mindkettő gyakorlatilag teljesen megbénította az országot.
Kedden a taxisok rendeztek munkabeszüntetést, de a pedagógusok és az egészségügyi alkalmazottak is újabb tiltakozó akciókat helyezett kilátásba. Szerdán több száz nyugdíjas tüntetett a nyugdíjak befagyasztása ellen, s az akció erőszakba torkollott: a nyugdíjasok áttörték a miniszterelnöki hivatal köré vont rendőrkordont.
A pénzpiaci elemzőknek viszont tetszik a legújabb görög csomag. Többen is úgy értékelték, hogy az intézkedések elfogadható arányban oszlanak meg a bevételnövelő és a kiadáscsökkentő célzatú lépések között. Szerdán a stabilizálódás jelei mutatkoztak a görög államkötvények piacán is, ami többek szerint arra vezethető vissza, hogy sokan vélik úgy: Papandreu nagyobb megszorító csomagot jelentett be, mint amekkorát az EU elvárt volna. Ennek köszönhetően a tízéves görög államkötvények hozama 6 százalékra esett, ami február 11. óta a legalacsonyabb érték - igaz, hosszabb visszatekintésben még mindig igen magas szám, 2 százalékponttal magasabb, mint az eurózóna második legkockázatosabbnak tartott adósságpapírja, a hasonló lejáratú portugál államkötvény.
Egyesek már egyenesen azt gondolják, hogy a kedvezőbbé vált piaci hangulatot "meglovagolva" Athén már csütörtökön bejelenti az említett tízéves államkötvény-kibocsátást. Mások szerint viszont a hangulat tovább javulhat a pénteki Merkel- és a vasárnapi Sarkozy-találkozó után, így a görögök jobban járnak, ha még néhány napot várnak.