Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója elkezdett énekelni. Ügyvédje, Bárándy György már korábban jelezte, hogy védence olyan átfogó vallomást tett a hatóságoknak, amelyből kiderül, hogy a BKV ügye a legmagasabb politikai szféráig is elér.

Most szombaton viszont úgy döntöttek, hogy nem várják meg, hogy a vizsgálat eredménye a szokásos eljárásban kerüljön a közvélemény elé, és a Magyar Nemzetnek adott interjú formájában a nyilvánossághoz fordultak. Ezzel pedig - legalábbis most úgy látszik - megállíthatatlanul elindult a politikai lavina is.

Ennek két jele volt a hétvégén. Bár Hagyó eleinte mindent tagadott, és mindenkit perrel fenyegetett, aki az ügyről szólni vagy írni akar, a szocialista párt elnöke, Lendvai Ildikó megkérdezésre mégis - bár kicsit dodonai módon, de az érintett számára a jelek szerint érthetően - úgy nyilatkozott, hogy az MSZP nem védhet bűnösöket.

Ezt követően vasárnap pedig a párt szóvivője már arról értesítette a sajtót, hogy Hagyó Miklós szocialista országgyűlési képviselő felfüggesztette párttagságát és lemondott XII. kerületi pártelnöki posztjáról is. Nyakó István indoklásul azt is elárulta, hogy Hagyó tettének indoka az, hogy nem kívánja tovább nehezíteni a szocialisták kampányát.

Eddig rendben is lenne. Az eljárás szépséghibája mindössze annyi, hogy a párt továbbra sem hívja vissza Hagyó Miklóst, így a nyilvánosan megvádolt politikust továbbra is védi a mentelmi jog, egészen az új parlament megalakulásáig. Ennek az adja jelentőségét, hogy így a Hagyóval szemben felhozott vádak továbbra is visszahullanak pártjára. A szocialisták elnöksége a döntéssel, pontosabban annak elmulasztásával, vagyis volt fővárosi vezetője fedezésével továbbra is hátráltatja az igazságszolgáltatás munkáját.

Abban, hogy a párt vállalja, hogy a kampányt meghatározza Hagyó ügye, az játszhat kulcsszerepet, hogy a városházi erős ember beágyazottsága túl mély gyökerű - legalábbis a budapesti szocialisták körében, de talán még magasabb szférákban is. Ami viszont igencsak kiélezheti a belső feszültségeket, s előbb-utóbb végzetessé válhat - ami akár a Hagyóhoz igencsak közel álló Horváth Csaba budapesti főpolgármesteri esélyeit is súlyosan befolyásolhatja.

A másik kérdés, amely napirenden van, Gyurcsányhoz és az őszödi beszédhez kapcsolódik. Szili Katalint ugyanis láthatóan felbőszítette, hogy Gyurcsány mindenfajta hivatalos pártfelhatalmazás nélkül a kampány élére állt - és ráadásul a Mesterházihoz igazított üzenetekkel szögesen ellentétes irányt választott. Mesterházi jövőorientált, a múltra fátylat borítani kívánó szólamát ellehetetleníti ugyanis Gyurcsány gyűlölet-kampánya, mely a párton belüli árulókat is sújtja.

Szili tehát nyílt kenyértörésre kívánja kényszeríteni Gyurcsányt, a kiszivárogtatók megnevezését követelve. Nyilvánvaló, hogy ez a harc már a végső, és a feltételezhető vereséget követő utódlás kérdését érinti. Ebben a harcban válik fontossá Szekeres is, aki maga is - politikailag mindenképp - érintetté vált egy korrupciós botrányban. Ő ezért a szőnyeg alá söprés technikáját javasolta a pártnak, az utódlás kérdésének eldöntését a kampány utánra igyekezve tolni.

A jelenlegi helyzet az, hogy Gyurcsányt nem lehet visszaszuszakolni, ahogy Hagyótól sem lehet végleg megszabadulni. Ez pedig a kampány hatását fogja csökkenteni, s a vereséget teheti még súlyosabbá. Ami tovább növeli annak esélyét, hogy a vereség után a felhalmozódott feszültségek robbanáshoz vezetnek a szocialisták táborában - ahogy leginkább a belső feszültség okozta a szabad demokraták pártjának végét is.