A hóvirág Magyarországon közkedvelt és jól ismert növény, február második felétől áprilisig virágzik. Annak ellenére, hogy 2005 szeptembere óta az Európai Unióban a veszélyeztetett növények közé tartozik, s mint ilyen, védett, máig sokan leszakítják. Ezért a nőnap közeledtével a környezetvédelmi miniszter arra kéri férfitársait, ne szedjenek és ne vásároljanak a védett hóvirágból, hiszen évről évre egyre kevesebb marad ebből a különleges növényből, ráadásul leszakításuk súlyos bírságot is maga után vonhat.

A hóvirág (Galanthus nivalis) természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint, tövestől való kiásásakor - mivel ekkor már fennáll az elpusztítás ténye -, háromszoros a büntetés. Ha a természetkárosítás tömeges és a védett élő szervezet pénzben kifejezett értéke eléri a 100 ezer forintot, az már a bűntett elkövetését is kimeríti és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A védetté nyilvánítást megelőzően Magyarországon évente több millió tő hóvirágot szakítottak le - javarészt a nemzeti parkok védett területeiről - és adtak el nőnap környékén. Volt olyan terület, ahol a családok vasárnapi sétája során leszedett egy-két csokor tüntette el e kedvelt vadvirágot. A hóvirágállomány fennmaradását azonban leginkább az ipari módszerekkel folytatott gyűjtés veszélyeztette. A hagymák gereblyével, földgyaluval történő begyűjtésével évente hatalmas mennyiséget vittek el a termőterületekről. Ilyenkor a talaj feltúrásával, bolygatásával az élőhely egésze is sérült. A hóvirágszedés a faj elkorcsosuláshoz is vezet. Mivel a gyűjtők a legszebb szálakat szakítják le, csak a kisebbek, csúnyábbak érlelhetnek magot, így a populáció genetikai állománya lassan leromlik. Így például a Budai-hegység megmaradt hóvirágai feleakkorák, mint a Vértes eldugott völgyeiben élő példányok.