Tanuljunk az ökológiai lábnyomról

Mekkora a jelenlegi életmódunk területigénye, mennyi természeti erőforrás áll a rendelkezésünkre és mik ennek a gazdasági, környezeti és szociális következményei? A KÖVET Egyesület elsőként tartott képzést Magyarországon az ökológiai lábnyommal kapcsolatban.

Létrehozva: 2010. március 8., 11:40	nyomtat	küld

A KÖVET által az elmúlt napokban szervezett alapszintű képzés több irányból közelíti meg a jelenlegi életmódunk fenntarthatatlanságának problémakörét, célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek az ökológiai lábnyom tudományos hátterével, alapfogalmaival, a lábnyomszámítás módszerének alapjaival, a számítás felhasználási lehetőségeivel. Az ökolábnyom teljesebb megértése érdekében a résztvevők betekintést kapnak az életciklus elemzés módszerébe is, emellett megismerkednek a legfőbb gazdasági mutató, a GDP hiányosságaival és az alternatív jóléti mutatókkal. Saját lábnyomuk kiszámítása során pedig a hallgatók szembesülnek azzal, hogy a jelenlegi életmódjuk milyen terhet ró a Föld eltartó képességére.

A KÖVET Egyesület nemzetközi hátterének (Global Footprint Network hazai partnerszervezete) és szakértőinek köszönhetően vált az utóbbi években a téma egyik hazai szakértőjévé. A SZIN ökolábnyomának kiszámításával hozzájárult az Európai Zöld Fesztivál díjat nyert Szegedi Ifjúsági Napok környezeti terhének megállapításához. Emellett az ökológiai lábnyom kérdésköre volt a 2009 őszén szervezett KÖVET-MTESZ Országos Környezetvédelmi Konferencia fókusztémája is, ahol hazai és külföldi szakértőkkel elemezték a témát.

Az alapszintű Ökolábnyom képzés tananyagát a KÖVET Egyesület elsősorban kis és középvállalkozások vezetői, környezetvédelmi munkatársai, dolgozói és civil szervezetek számára dolgozta ki. "Örömmel tapasztaltuk, hogy a képzésen számos különböző iparág és egyéb szektor képviseltette magát. A résztvevők aktívak és nyitottak voltak. A képzés értékelésekor felmerült egy Ökolábnyom szakmai klub megalakítása a KÖVET irányításával. Az ehhez csatlakozó szervezetek vállalati oldalról is alá tudnák támasztani az Ökológiai lábnyom iránti igényt."- mondta Besenyei Mónika a KÖVET Egyesület programvezetője, a képzés vezetője.

Az Ökológiai Lábnyom alapjai című képzését a KÖVET 2010 második felében ismét megrendezi. Amíg erre sor kerül addig az Ökolábnyom szakmai klub létrehozását tűzte ki célul, valamint hogy a hazai Ökolábnyom kutatásokban továbbra is aktívan részt vesz.

1. Mi az Ökolábnyom?

Az ökológiai lábnyom fogalmát egy kanadai ökológus, William Rees alkotta meg a '70-es években, majd a '90-es évek első felében Mathis Wackernagel-lel közösen fejlesztette tovább. Egy adott népesség vagy ember természetre gyakorolt hatásának mérőeszköze, amely szemléletes módon fejezi ki a világ, egy ország, egy átlagember (vagy egy termék, szolgáltatás, rendezvény stb.) erőforrás felhasználási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben, hektárban (ha). Tulajdonképpen egy adott népesség (vagy termék, szolgáltatás, rendezvény stb.) természeti "terhének" mértékegysége. Ha nagyobb "teher" vagyunk, mint amekkora a Föld eltartó képessége azaz a Biológiai kapacitás, akkor az élővilág és a jövő nemzedékek rovására élünk. A természeti tőkéből elvett "hitelből" fedezzük a jelenlegi pazarló életvitelünket.

Ökolábnyomunk a népességgel és a fogyasztással arányosan nő, miközben a föld biológiai eltartó képessége (biokapacitás) egyre csökken. Egy ország lábnyomát a népességének mérete, egy átlagos lakójának fogyasztása, illetve a fogyasztott javak és szolgáltatások előállításának erőforrás-igénye határozza meg.

(greenfo.hu)