Őry Csaba fideszes európai parlamenti képviselő, az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának néppárti koordinátora szerint a Magyar Néppárti Képviselőcsoport sikerként könyvelheti el, hogy számos javaslat a delegáció kezdeményezésére került bele a határozatba. Ilyen többek között a kohéziós politika, vagy a közös agrárpolitika fenntartásának szükségessége, továbbá a fogyatékosság ügyének uniós döntéshozatali szintre emelése.

Őry szerint a stratégia legfontosabb céljaiként a munkahelyteremtést és a kis- és középvállalkozások támogatását kell kitűzni. A néppárti politikus üdvözölte, hogy az új stratégiának is integráns részét képezi a kohéziós politika és a közös agrárpolitika, mely támogatási rendszerek kiemelten szolgálják az európai polgárok érdekeit. Őry Csaba szerint a szolidaritás elvének fényében az új stratégiának az EU összes régiójának az érdekét kell szolgálnia, hiszen a belső kohézió által az Unió egészének versenyképessége nő. A politikus szerint fontos feltétel, hogy a stratégia számszerű célkitűzéseket tartalmazzon a kohéziós politika területén is.

A gazdasági válság következményeire megoldást kínáló cselekvési tervnek része kell majd legyen az is, miként segítenék a tagállamok a fogyatékossággal élő és az idős emberek munkaerőpiaci integrációját.

"A fogyatékosügy eddig nem szerepelt kiemelt területként az európai politikákban, a stratégia kapcsán azonban megnyílt a lehetőség a bizonyításra" - mondta Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának tagja. A néppárti politikus már a stratégia előkészítése kapcsán felhívta a figyelmet: "be kell látni az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű alkalmazásához a fogyatékos emberek társadalmi-és munkaerőpiaci integrációján keresztül vezet az út". A képviselő épp ezért óriási eredménynek tartja, hogy ez a szemlélet bekerült az EU 2020 Stratégiáról szóló határozatba, ami azt is kimondja, hogy az Európai Parlament várja azokat a javaslatokat, melyekkel segíteni lehetne a jelenleg hátrányos társadalmi csoportok munkavállalását.

A határozat elfogadása ugyanakkor még csak az első lépés, további egyeztetésekre van szükség az európai parlamenti frakciók, valamint az érintett uniós intézmények, az Európai Bizottság és az Európai Tanács között, hiszen a stratégia hatékony végrehajtásához számszerűsített célkitűzések kellenek. Mivel a Lisszaboni Szerződés nagyobb beleszólást enged az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek a közösségi döntéshozatalba, a többi uniós intézménynek ennek szellemében kell a stratégiáról szóló egyeztetéseket lefolytatnia.

Kiadó: Magyar Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament