- Budapest állapota, a káosz, a kosz, a naponta felszínre bukó botrányok egyre inkább aggasztják a fővárosiakat. Mi vezetett idáig?

- Húsz éve ugyanaz az ember irányítja a várost, tizenhat éve szocialista-szabad demokrata koalíció működteti. Az, hogy a szocialisták tizenöt és fél év után formailag megpróbáltak kiugrani a koalícióból és néhány hónapra eljátszani önmaguk tizenöt éves énjének az ellenzékét, nem vehető komolyan. Budapest mai állapota tehát az elmúlt húsz, illetve tizenöt év eredménye. Demszky Gábor hajdani nimbusza, amely valószínűleg részben meg is marad, ha már nem lesz hatalmon, elhalványul a mai Budapest láttán. Miközben remekül kezelte a sajtót, jól kommunikált, városvezetői tevékenysége finoman szólva is gyenge volt. Szakmai, vezetői szempontból csakúgy, mint szemléletében. Demszky Gábor soha nem vállalt semmiért felelősséget. A káosz, az anarchia az ő szemében sokszínűség... Ráadásul olyanokat segített hatalomra, akik egyáltalán nem voltak odavalók.

- Mennyiben felelős Demszky Gábor a korrupciós ügyekért?

- Véleményem szerint többször elfordította a fejét, amikor nem kellett volna, de hogy az ő utasítására nyúltak volna a kasszába, vagy hogy ő maga a kasszába nyúlt volna, én nem hiszem. A politikai felelőssége ugyanakkor a város állapotáért elsődleges. Ami viszont a városüzemeltetést és annak teljes lepusztulását illeti, ott elsősorban a szocialista párt a felelős. 1994 óta a szocialisták irányítják a városüzemeltetést, és ez a terület a leglerobbantabb: itt képződtek a kvázi csődhelyzetek, s ez elsősorban a BKV-botrányok kapcsán vált nyilvánvalóvá. Hihetetlen mértékű adósságállománnyal küzdenek és most már valószínűsíthetően korrupciós vagy korrupciógyanús ügyek sokaságával kell szembenézniük. Ez a terület a szocialisták területe volt, képzettségükben is oda nem való embereket helyezett hatalomba Demszky Gábor. A legutolsó ott tevékenykedő helyettese, Horváth Csaba is olyan politikus, aki egy ciklus után elbukott kerületi polgármesterként, a vezetése alatt a budapesti szocialista párt mélypontra süllyedt, főpolgármester-helyettesként nem tudta kitölteni a ciklusát és egyértelműen a Demszky-Hagyó-féle vezetés része volt. Most pedig nevetséges módon megpróbál ellenzékiként feltűnni, miközben előszeretettel emel ki elemeket a Fidesz-KDNP választási programjából, saját ötletként felhasználva őket. Tehát ami a város működését és üzemeltetését illeti, szakmai és politikai értelemben is egyértelműen a szocialista párt jelenlegi budapesti vezetői a fő felelősök.

- Hogy kerültek napvilágra a korrupciós ügyek?

- Két olyan ügy van, amelyben már nyilvánvalónak látszik a szakmai és a morális csődhelyzet: az egyik a BKV, ahol titokszobákat tartottak fenn szocialista asszisztencia mellett. Mi 2007 tavasza óta két tucat alkalommal kezdeményeztünk hol kérdések, hol interpellációk, hol előterjesztések formájában vizsgálatot. Ezeket a javaslatokat két és fél éven keresztül következetesen, név szerint is leszavazta a szocialista frakcióvezető is, és Horváth Csaba képviselő is. Amikor végül a főpolgármester felnyitotta a titokszobát a BKV-nál, Kocsis István vezérigazgató negyven szerződést elküldött nekünk, aminek alapján a Fidesz-KDNP a Legfőbb Ügyészhez fordult, eddig összesen immár 15 ügyben. A vizsgálatok ellenzéki kezdeményezésre indultak meg, ezt a Budapesti Rendőrfőkapitány Demszky Gábornak írt levelében is megerősíti. Azóta kiderült, a titokszobában őrzött szerződésekből nem kétszáz darab van, hanem körülbelül ezerötszáz, és nyugodtan mondhatjuk, hogy erősen feltételezhető, sok milliárd forint indokolatlanul került ki a BKV kasszájából. Bár kisebb nagyságrendben, de hasonlóképp bontakozik ki a hűtlen kezelés gyanúja a gyógyfürdőcégnél, ahol szintén a Fidesz-KDNP bejelentései nyomán rendelte el az ügyészség a vizsgálatot két ügyben. Az egyik a Rácfürdő-beruházás, a másik a fürdőbeléptető rendszer ügye.

- Vannak még tisztázatlan ügyek?

- Közel sem biztos, hogy ezzel vége. Tisztázatlan, hogy mi történt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél, mint ahogy az is, hogy mi történt a Vidámparkban. Tisztázatlan, hogy miért fizettek ki majd harmincmilliárd forint előleget le nem szállított metrószerelvényekre. Ez a bekerülési költség közel ötven százaléka, ami példátlan.

- Apropó metró... csúszásban vannak?

- Tavaly májusig le kellett volna szállítani a kettes metró huszonkét szerelvényét, ám összesen csak egy vagy két prototípus érkezett meg, és azok sem közlekedhetnek.

- Mi a helyzet a négyes metróval?

- A négyes metró pénzügyi fedezete a mai napig bizonytalan, az unió tizenegy rendbeli közbeszerzési szabálytalanság miatt közel 60 milliárdnyi támogatási összeget nem enged felhasználni, és nem vigasz, hogy más beruházásokhoz ezt a pénzt Budapest felhasználhatja, mert közben valamiből a városnak a metró első szakaszához ki kell gazdálkodnia a hiányzó forrást. Egyáltalán nem látszik viszont, hogy miből, mert a BKV adósságával együtt a város nettó adósságállománya a mai napon eléri a 280-290 milliárd forintot. És akkor nem beszéltünk még az alagútépítő cég mai napig élő 35 milliárdos többletköveteléséről, mint ahogy a BKV úgynevezett nettó adósságállományáról sem, ami a járműpark lepusztultságából adódik és önmagában több száz milliárdos nagyságrendet képvisel. Ezt igyekeznek elhallgatni: azzal kampányolnak, hogy a következő kormány kontójára kormányzati támogatást ígérnek a BKV-nak.

- Elegendő lesz az a BKV konszolidálására?

- Egyrészt messze nem elegendő, ráadásul azt az ötmilliárdot, amit még ennek a kormánynak kellene kifizetnie, a megállapodás alapján február 15-ig át kellett volna utalni a fővárosnak, de ez a pénz még március elején sem érkezett meg. Ez az összeg egyébként mindössze arra elegendő, hogy körülbelül egyhavi bér- és járulékköltséget fedezzen a BKV-nál, vagyis ebből a kétségbeejtő gazdasági gödörből egy centit sem mozdítja ki.

Mit lehet akkor tenni?

- A programunkban is szerepel, hogy a MÁV-val és a Volánnal közösen kell a közösségi közlekedést átrendezni. A tizenegy elővárosi vasútnak ebben kiemelt jelentősége van. Ezek a vonalak nem kerülnének el a MÁV-tól, viszont a fővárosi közlekedés részévé válnának, amelyet közös tarifarendszer tenne átjárhatóvá. Ennek az alapjai papíron már megvannak, csak nem töltötték meg élettel. De ugyanilyen fontos a parkolási helyzet kezelése is. Ezek mind-mind fontos részletkérdések. A legnagyobb probléma azonban az, hogy kikerült a városvezetés gondolkodásából a mérnöki igényességű tervezés, a rendszerszemlélet. Lepusztult maga a város, lehangoló a közlekedés: egy szóval a városüzemeltetés. Egyúttal szeretném a hivatal működését is szakmai irányba tolni, mert ma a főpolgármesteri hivatal a bátor szakmai gondolkodás helyett mintha inkább a politikai megrendeléseknek tenne eleget, elbizonytalanodottnak látom.

- Mekkora a főváros adóssága?

- A pontos számokat csak ősszel fogjuk látni. Alapvetően nem is a hitelfelvétellel van a fő probléma. Lehet hitelt felvenni, ha azt ésszerűen használják fel a város javára. De nem ez történt. A Demszky-MSZP-féle városvezetés után itt marad jó esetben egy félig kész metró, egy pénzügyi csődtömeg és egy labilissá vált városműködtetés. Az egy szem Szabadság-hídon kívül nemigen tudnak befejezett beruházást felmutatni, annál több alig elkezdett, bizonytalan pénzügyi alapon álló torzót, amelyeknek a terheit örökül hagyják a következő városvezetésre. Ilyen célokért, ilyen eredményekért nem érdemes ekkora adósságállományt a nyakunkba venni.

- Mi a kiút ebből a gödörből?

- A szellemiséggel van a legnagyobb probléma: azzal, ahogy a szabad demokrata-szocialista koalíció a hatalomhoz viszonyul, ahogy eltűnt a személyes felelősség a városvezetés szótárából: vagy az ellenzéket ostorozták, vagy találnak egy bűnbakot, például egy kishivatalnokot, esetleg egy meteorológust, akire azután rákenhetik a felelősséget. Én határozottan állítom, hogy van kiút, ha a városüzemeltetés helyzetét egy új struktúrában stabilizáljuk: ha szétválasztjuk a megrendelői, végrehajtói és monitoring szerepköröket, ahogy ez a programunkban is részletesen szerepel. Így megszilárdul, kiszámíthatóvá válik a városüzemeltetés. De át kell gondolnunk a fejlesztéseket is: ha csak megfelelő pénzügyi alappal rendelkező beruházásokat indítunk el, ha kialakítjuk és működtetjük az ellenőrző rendszereket, ha rendet csinálunk, ha a rendszerelvű gondolkodást előtérbe helyezzük, ha kisebb forrásigényű, de égetően sürgős beruházásokkal indítunk, akkor nagyon hamar érzékelhető lesz a változás: a város élhetőbbé válik.

- Sok a tennivaló.

- A szocialista főpolgármester-jelölt valamilyen ismeretlen logika alapján mondogatja, hogy az ellenzék csak a választások után tenne rendet, míg ők nap mint nap tesznek valamit a városért. Egyrészt épp ez a baj: ha nem tennének semmit, lehet, hogy jobban járna a város, másrészt az ellenzék egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy döntéseket hozzon. A mi programunk arra az esetre szól, ha megnyerjük a választást, és döntési helyzetbe kerülünk. Azt hittem, ezt egy főpolgármester-jelöltnek nem kell magyarázni.

- Bár a helyhatósági választások csak ősszel lesznek, Budapesten is elkezdődött a kampány. Ön is járja a kerületeket. Mit üzen ezzel?

- Párton kívüliként, de mint a fideszes gondolkodókörhöz tartozó politikus magam is részt veszek a kampányban: segítek Orbán Viktornak és munkatársainak. A huszonhárom kerületet végigjárom. Minden hétköznap este valamelyik kerületben nagygyűlést tartunk. Körülbelül a kerületek felén vagyunk túl. A kampánykörút célja, hogy a városlakók megismerjék a tényeket és legyen mire támaszkodniuk, amikor választanak. A radikális Jobbik, úgy tűnik, sok mindenben egyetért velünk, ami a tisztázatlan kérdések sorát illeti. Ide tartozik az elszámoltatás, a nemzeti vagyon védelmének kérdése, a kis-és középvállalkozók helyzetének javítása, a határon túli magyarság kérdése vagy a cigányság problémáinak ügye. A módszerekben van a fő különbség. Mi nagyon határozott és garantáltan érvényesített jogszabályi keretek között, szigorúan a jogállamiság módszereivel kívánjuk ezeket a kérdéseket rendezni és a csak tiltásban, rosszabb esetben brutalitásban megjelenő eszközöktől távol kívánjuk magunkat tartani. A kitűzött célok számunkra is nagyon fontosak, de ezeket jogállami eszközökkel elérni jelenleg csak az Orbán Viktor által vezetett Fidesz-KDNP és szövetségesei képesek.