Orlando Zapata február 23-i kegyetlen halála elkerülhető lett volna - állapította meg az EP, külön elítélve a kubai hatóságok arra irányuló próbálkozásait, hogy megakadályozzák Zapata családját a temetés megszervezésében. Az európai unió parlamentje arra is felhívta a figyelmet, hogy aggasztó egészségi állapotban van egy másik, szintén éhségsztrájkoló kubai "másként gondolkodó", a 48 éves Guillermo Farinas internetes újságíró, aki a beteg politikai foglyok szabadon engedését szeretné kivívni.

A Strasbourgban 509 igennel, 30 ellenszavazattal és 14 tartózkodással elfogadott határozatban az európai képviselők követelték, hogy haladéktalanul, minden előfeltétel nélkül engedjék szabadon Kubában a politikai okból bebörtönzötteket. Andris Piebalgs fejlesztéspolitikai EU-biztos a Kubáról folytatott szerdai EP-vitában kijelentette: a Kubának szóló uniós fejlesztési támogatás nem a havannai kormány, hanem a nép támogatását kell, hogy jelentse.

A strasbourgi szavazás után pár perccel a kubai parlament közleményt adott ki, amely szerint "az összehangolt médiakampány és piszkos vita nyomán elfogadott elítélő határozat manipulálja az érzelmeket, eltorzítja a tényeket, hazugságokkal érvel és elhallgatja az igazságot". A szöveg megismétli azt a kubai állítást, hogy Orlando Zapatát "köztörvényes bűncselekmény miatt ítélték elzárásra, és azután az ellenforradalom manipulálta". "Saját akaratából nem vett magához élelmet, noha figyelmeztették és szakorvosok avatkoztak közbe az érdekében" - hangoztatták Havannában. A kubai törvényhozás a válaszában azzal is érvel, hogy "Európában elnyomják a bevándorlókat és a munkanélkülieket".

A nap folyamán kubai ellenzékiek egy csoportja közzétett egy listát 25 politikai fogolyról, akinek megromlott az egészségi állapota, s emiatt a kubai büntető törvénykönyv értelmében is azonnal szabadon kellene engedni. Az Emberi Jogok és Nemzeti Megbékélés Bizottsága (CCDHRN) ezzel cáfolni akarja Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter minapi kijelentését, amely szerint a szigetországban nincsenek foglyok, "akiknek az egészségi állapota összeegyeztethetetlen lenne az elzárással".

"Valaki hazudik ebben az ügyben: vagy Kuba kormánya, vagy az emberi jogok védelmezői" - írta a sajtónak elküldött dokumentumban Elizardo Sánchez, a csoport szóvivője, aki maga is megjárta a börtönöket.

Az igazság kiderítésének egyetlen módja, ha Kuba is megnyitná büntetés-végrehajtási intézményeit egy nemzetközi vizsgálat előtt, ahogy az Egyesült Államok is tette a guantánamói különleges börtön esetében - érvel a csoport.

A CCDHRN az ENSZ-re, a nemzetközi vöröskeresztre és az Amnesty Internationalre bízná a feladat elvégzését, s közben hangsúlyozza, hogy nem csak a politikai foglyok között vannak súlyos betegek, hanem százával a köztörvényesek között is.