A korábbi kiszivárogtatásokból és szűkebb körben tett megjegyzésekből már ismert elképzelés azonban nem váltott ki heves ellenállást sem a globális megállapodás mellett kampányoló parlamenti képviselőkből, sem a témát közelről követő nemzetközi zöld szervezetekből - mégpedig valószínűleg azért, mert a gondolat körül volt bástyázva a következő hónapokra szóló, logikus és megfogható alapokra épülő cselekvési stratégiával, aminek a végén, még ha nem is 2010 végén, ott lebeg belátható távolságban az Európai Unió által oly sokat emlegetett "ambiciózus, globális és jogilag kötelező érvényű klímavédelmi megállapodás".

Már első olvasásra is kitűnik a 12 oldalas dokumentum tárgyilagos, őszintének ható hangvétele, ahogy a tavaly decemberi, koppenhágai klímacsúcs tanulságait elemezve kimondja: az Unió nem diktálhat a tárgyalásokon, de befolyásolhatja annak menetét, ha előbb megpróbálja jobban megérteni a többi érintett fél helyzetét és igényeit, és ehhez mérten reális és kivitelezhető lépések sorozatán keresztül jut el a megállapodásig.

Jo Leinen kérdésére, aki az EP környezetvédelmi szakbizottságának elnökeként arról faggatta a biztost, hogyan akarja elkerülni, hogy a klímatárgyalások is a hosszú évek óta húzódó dohai folyamat sorsára jussanak, Hedegaard az "apró lépések politikájával" válaszolt.

"Meg kell értenünk, hogy az ENSZ keretén belül csak úgy tudunk elérni valamit, ha a többi érintett ország is saját belátásból elszánja magát a cselekvésre. Ehhez pedig bizalmat kell építeni, mégpedig egy olyan politikával, ami a mindenkori közös többszörösre építve próbál lépésről lépésre eljutni a célba. És ha ez csak 2011 végén, a Dél-Afrikában megrendezésre kerülő klímacsúcs idejére érik meg, akkor ebbe bele kell nyugodnunk, és közben két- és többoldalú tárgyalásokon keményen kell dolgoznunk azért, hogy 2010 végén, Mexikóban kézzel fogható részeredményeket tudjunk felmutatni" - hangzott a biztos érvelése.

Építőkövek

Hedegaard mindjárt az EU háza táján kezdte a munkát, mégpedig azzal, hogy kedden bejelentette: a Bizottság még az állam- és kormányfők júniusi ülése előtt tervet fog készíteni arról, hogy a jelen körülmények között hogyan tudna az Unió "intelligens módon" 30 százalékos károsanyag-csökkentést vállalni a mostani 20 százalék helyett.

"A júniusi európai tanácsi ülés előtt le fogunk tenni erről egy elemzést az asztalra" - közölte a dán biztos. Hozzátette: naivitásnak nincs helye, mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a 30 százalékos lépés nem lesz egyszerű dolog. "Eközben szem előtt kell tartanunk az európai ipar érdekeit, és pontosan tudnunk kell, mit csinálunk" - érvelt Hedegaard.

Meglehetősen ellentmondásos környezetben kell az új biztosnak mozognia. Egyfelől nyomás nehezedik rá egyes tagállamok és az európai ipart képviselő lobbiszervezetek részéről, mint például a BusinessEurope, hogy globális éghajlatvédelmi megállapodás híján az Unió maradjon csak meg a korábban feltételek nélkül, egyoldalúan vállalt 20 százalékos kibocsátás-csökkentés mellett.

Ugyanakkor a tagállamok egy másik csoportja, az EP és a zöld civil szervezetek minimum 30 százalékot várnának el, de inkább többet. Hedegaard bejelentését kommentálva a Friends of the Earth nevű nemzetközi környezetvédő szervezet óvatosan üdvözölte ugyan a biztos erőfeszítéseit a 30 százalék irányába, de rögtön felhívta a figyelmet arra, hogy a tudományos előrejelzésekkel összhangban az Uniónak és más fejlett országoknak legalább 40 százalékot kellene vállalniuk annak érdekében, hogy a tavaly decemberben, Koppenhágában elfogadott 2 Celsius fokos célt el lehessen érni. (Az ENSZ keretében működő IPCC szerint a föld éghajlatának melegedését 2 C-foknál kellene maximálni az iparosodás előtti szinthez képes ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek az éghajlatváltozással járó szélsőséges időjárási viszonyok.)

Karbonpiacok

Kritikával illette a szervezet Hedegaard azon tervét is, hogy mielőbb szeretné összekapcsolni az európai karbonpiacot más OECD országok formálódó piacaival. A biztos azzal érvelt, hogy egy nemzetközi karbonpiacon keresztül lehetne a leginkább költséghatékonyan megvalósítani a szükséges kibocsátás-csökkentést, ezért 2015-re el kellene érni, hogy az egymással kompatibilis kibocsátás-csökkentési rendszerek (cap-and-trade) összekapcsolódjanak. "A mexikói csúcs egyik fontos céljának tekintem, hogy kialakítsuk az új karbonpiaci mechanizmusokat" - mondta Hedegaard. Példaként említette az eleinte csak egyes szektorokra bevezetendő globális kibocsátás-csökkentési rendszereket.

Esther Bollendorff, a Friends of the Earth klímaügyeket követő brüsszeli programfelelőse szerint azonban a karbonpiaci szabályozásban tátongó hézagok miatt - mint például a karbonpiacokon használt és sokak által "meleg levegőként" emlegetett nagy számú kiotói kibocsátási egység jelenléte - az európai kibocsátás-csökkentési rendszer (EU ETS) eddig nem vezetett jelentős eredményekhez. "Ha az európai rendszert összekapcsolják más, elképzelhetően még gyengébb rendszerekkel, azt kockáztatjuk, hogy egyáltalán nem érünk el csökkentést az Unión belül" - érvelt Bollendorff.

Finanszírozás

Több EP-képviselő, köztük Claude Turmes zöldpárti parlamenter is arról faggatta a biztost, hogyan kívánja sínre tenni a decemberi Koppenhágai Megállapodásban a fejlődő országoknak ígért "azonnali" finanszírozást. Ezen a ponton Hedegaard leszögezte, hogy a támogatások mielőbbi elindítása "hitelességi" kérdés, ezért a Bizottság kész ezen a téren koordinátorként együtt dolgozni az EU pénzügyminiszteri tanáccsal és más érintett tanácsi formációkkal.

Arra is kitért a biztos, hogy a 2010 és 2012 között folyósítandó "gyors" támogatások már létező kezdeményezéseken keresztül (mint például a Global Climate Change Alliance) áramlanak majd a rászoruló országokba, és felhasználják a kétoldalú együttműködési csatornákat és a nemzetközi szervezeteket is.

"A Bizottság arra fog törekedni, hogy hatékony és jól követhető rendszerben jussanak el a klímavédelmi célú támogatások a szükséges helyekre. El akarjuk kerülni, hogy egyenlőtlen legyen az elosztás, és célunk, hogy kihasználjuk a szinergiákat" - közölte Hedegaard.

Turmes azon kérdésére, hogy a tagállamok által közösen vállalt, összesen mintegy 7,2 milliárd eurós támogatás pontosan mikor indulhat el, a biztos azt felelte: "Ha csak az Unión múlik, mi készek leszünk a bonni tárgyalások idejére." (A megjegyzés utalás volt arra, hogy az Unió tavaly vállalta, hogy "arányos részt" finanszíroz a fejlett országok által a fejlődő társaiknak juttatandó, klímacélú támogatásokból.)

Klímadiplomácia

És természetesen sok szó esett kedden a koppenhágai klímacsúcs óta széles körben vitatott uniós érdekérvényesítő képesség erősítéséről, és hogy ehhez szükség van egy egységesebb hangon megszólaló és a tárgyalások dinamikájához rugalmasabban alkalmazkodni tudó klímadiplomáciára.

"Ez most még csak retorika, de minél hamarabb le kell fordítanunk a gyakorlatba" - szólalt fel Bas Eickhout zöldpárti képviselő. "Dicséretes, hogy a Bizottság zászlójára tűzte ezt a feladatot, mivel ez a legkézenfekvőbb módja annak, hogy az EU pozitív és kezdeményezető szerepet töltsön be a klímatárgyalások újraindításában." Az első munkatalálkozót - az év végén, Mexikóban megrendezésre kerülő klímacsúcsra készülve - áprilisban, Bonnban tartják, továbbra is az ENSZ keretei között.