FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió Nyomtatás
Ablak bezárása
Uniós mentőcsomag készül Görögországnak
Milliárd eurós nagyságrendű mentőcsomagot állítanak össze Görögország számára brüsszeli illetékesek hétvégi sajtóértesülések szerint. A súlyos adósságválsággal küszködő dél-európai ország megsegítéséről az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői értekezletén dönthetnek.
Létrehozva: 2010. március 14., 12:58

Az AFP francia hírügynökség vasárnapi jelentése szerint két változat kerülhet a miniszterek elé. Az egyik megoldás alapján Görögország hitelhez vagy hitelgaranciához juthat uniós tagállamokkal kötendő kétoldalú megállapodások révén. A tárgyalásokat az Európai Bizottság szervezné. A másik változat szerint maga a brüsszeli bizottság lenne a főszereplő, a testület venne fel Görögország számára hitelt, amelyre a tagországok vállalnának garanciát.

Görögország támogatásának nem egyszerű formát találni, mert az unió működéséről szóló szerződés értelmében a tagállamok "nem felelnek egy másik tagállam (...) kötelezettségeiért, és nem vállalják át azokat". A kikötés lényegében megtiltja a pénzügyi bajba jutott országok megsegítését.

A szerződés 125. pontjával nem ellenkező megoldás megtalálásáról és a mentőcsomagról, amely akár 25 milliárd euró nagyságú is lehet, elsőként a brit The Guardian, majd a párizsi Le Monde számolt be még szombaton.

Az Európai Bizottság spekulációnak minősítette a lapjelentéseket, míg a német pénzügyminisztérium - amelynek a The Guardian szerint kulcsszerepe volt a megoldás kidolgozásában - azt közölte, hogy Berlinnek nincsen tudomása görög mentőcsomagról, és az athéni kormányzat nem is kért segítséget.

A Reuters hírügynökség azonban a cáfolatokat követően magas beosztású brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 16 euróövezeti pénzügyminiszter a hétfői értekezleten várhatóan megállapodásra jut a görögországi segélyakció körvonalairól, konkrét összegekről pedig a görög igények ismeretében tárgyalnak majd. A dpa német hírügynökség is hasonlóképpen értesült, bizottsági forrásokat idézve egyebek között azt írta, hogy "az igen ambiciózus görög konszolidációs program hatására sokan arra a belátásra jutottak, hogy most már az unió oldalán is történnie kell valaminek."

A beszámolók szerint az első változat - a kétoldalú hitel-, illetve hitelgarancia-megállapodások - rövid távra kínálnak megoldást, az Európai Bizottság szerepvállalása hitelfelvevőként pedig hosszú távon enyhítheti a görög adósságválságot. Ez utóbbival kapcsolatban nehézségeket okozhat, hogy mind a 27 tagállam hozzájárulását meg kell szerezni, és egyes nem euróövezeti tagállamok, mint például Nagy-Britannia és Svédország azt pártolnák, ha Görögország inkább a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kérne segítséget. Egyes euróövezeti tagok, például Németország, ugyanakkor elutasítják, hogy belépjen a válságkezelésbe a nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyben meghatározó súlya van az Egyesült Államoknak. Az IMF-segítség lehetősége ellenérzéseket vált ki azért is, mert azt az üzenetet hordozhatná, hogy a 16 országból álló euróövezet nem tud megbirkózni a közös valutát érintő első komoly válsággal.

Mindeközben Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa már az unió jövőjét teszi függővé a görög válság alakulásától. "Ha az Európai Unió nem volna képes megakadályozni Görögország összeomlását, akkor nagymértékben és igen hosszú időre csökkenne az unió hitelessége a nemzetközi porondon" - nyilatkozott Rehn a Süddeutsche Zeitung című müncheni lap hétvégi száma szerint.

Az athéni kormány a múlt héten sikeres eurókötvény-kibocsátást hajtott végre. Az állampapír árazása a vártnál alacsonyabb volt, a felár 300 bázispont lett az irányadó eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött, ez azonban még mindig jóval magasabb a görög adósságválság kirobbanása előtt, tavaly augusztusban regisztrált 110 bázispontnál.

A kormány a múlt héten egy újabb, 4,8 milliárd eurós (1280 milliárd forint) megszorító csomagot is keresztülvitt a törvényhozáson. Ennek részeként egyebek között befagyasztják a nyugdíjakat, és 8 százalékkal csökkentik a közszolgálatban dolgozók bérét. Az athéni vezetés a csőddel fenyegető, 300 milliárd eurós államadósság-hegyet igyekszik kezelhető méretűre bontani a kiigazítással, és 2012-ig az uniós előírásoknak megfelelő, a bruttó hazai termék (GDP) arányában számolva 3 százalék alá kívánja szorítani az államháztartási hiányt, amely tavaly 12,7 százalékra szökött fel.