Demszky Gábor sem örült a közvetítés elhagyásának, bár élettörténetében találunk mazochizmusra utaló epizódokat. Nem a hajigálást hiányolta, hanem azt, hogy felemelő mondandója nem jut el a tömegekhez. Panaszkodott is reggel az ATV-ben a roppant empatikus Bánó Andrásnak, aki egész búnak eresztette híresen okos fejét, hogy az idén csak kevesen hallják majd a főpolgármester mindig oly bravúros szónoklatát. Erre Demszky elsütötte a slusszpoént, miszerint arról fog beszélni, hogy a Jobbik a legrosszabbik, minek hallatán Bánó elalélt a gyönyörűségtől, minő remek szójáték - rebegte, s arra gondolhatott: íme, beérett a magyar irodalom nagy szómágusainak (Karinthy, Kosztolányi stb.) szellemi vetése. Végül, a nagy riporteri egyetértésből is önbizalmat merítve, Demszky bejelentette, hogy a demokratákat várja a Március 15. térre, ám kora délután úgy tűnt, a "demokraták" vagy kifütyülik őt, vagy fütyülnek rá, mindenesetre a "lőtávolnyi" messzeségbe űzött "ünneplők" nagy része nem kifejezetten abból a társaságból verbuválódott, amelyre ő gondolt és vágyott.

Igaz, a Demszky vizionálta "népuralomnak" komoly konkurense támadt, a Mesterházy-féle "utolsó bástya" koncepcióban, s bizony, ez a két magasan szárnyaló elmélet kényszerű döntés elé állította a potenciális hívek amúgy sem túl számos seregét. Mert Mesterházy Attila a Pilvax közben és környékén védelmezte a maradék demokráciát, és szem- és fültanúk egybehangzó állítása szerint ez maradéktalanul sikerült neki. Ugyanis beszéde idején vitathatatlanul polgári demokrácia volt, nemcsak a belváros, de gyakorlatilag az egész ország területén. Ám a lánglelkű Mesterházy szerint ezt a már-már idillikus jóságot és bőséget a tekintélyuralmi rendszert kiépítő Fidesz és a vele együttműködő Jobbik erősen veszélyezteti. Mert azok ketten nagy egyetértésben fenekednek a demokrácia, a szabadság, az emberi méltóság eszményeire, s ha nincs MSZP, akkor ezeket senki nem védelmezi meg.

Szörnyülködtek is a jelenlévő csúcsdemokraták, amikor Mesterházy felvilágosította őket, hogy a nem igazán demokrata Orbán Viktor és a Fidesz - a Jobbikot már nem is említette - pusztulást, rombolást, leépülést vél látni mindenütt, ezt hangoztatva vezeti félre híveit, holott soha annyit nem épült, szépült, fejlődött hazánk, mint az elmúlt nyolc évben, az igazi demokraták irányítása alatt. Érdekes módon mégis meggyengült a szocialisták, szociáldemokraták, liberálisok és zöldek alkotta demokratikus oldal (hogy mitől és miért, valahogy nem tartotta fontosnak kifejteni), ezért a szabadság és a progresszió utolsó bástyája az MSZP maradt. Ezek szerint szegény jó Demszky nem erős bástya, hanem rés a demokrácia erődítményén.

Este az ATV-ben Kálmán Olga édelgett Lendvai Ildikóval. A párt csacsogánya azt találta mondani: "készek a baloldali szavazók is nyitni a demokratikus oldal felé". Aki ennek a kijelentésnek az értelmét megfejti, az önként részt vehet a Jobbik legközelebbi gyűlésén, és kedvére védheti a demokráciát.