fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Határozott nemzeti külpolitikát
2010. március 18., 13:00
Helyreállítani Magyarország szavahihetőségét az Európai Unióban, jó szövetségesi viszony az Egyesült Államokkal, barátság Oroszországgal, és határozott, a kisebbségek érdekeit előtérbe helyező nemzetpolitika a szomszédos országokkal - vázolta a Fidesz-kormány majdani külpolitikai stratégiáját Martonyi János. Az első Orbán-kormány külügyminisztere szerint a terrorizmus afganisztáni megállítása magyar érdek is, ugyanakkor a balkáni missziók elsőbbséget élveznek.

- Magyarország hat éve az Európai Unió tagja, Brüsszel eddig csak szocialista budapesti kormánnyal találkozott. Milyen tagja lesz a Fidesz-kormány alatt?

- A Fidesz, és természetesen Magyarország, az európai integráció erősítésében és mélyítésében érdekelt. Sajnos a tagság első fél évtizedében a tagságunkból fakadó előnyöket a kormány nem tudta érvényesíteni, hacsak azt nem tekintjük előnynek, hogy a rossz gazdaságpolitika, a felelőtlen költségvetési politika, a közigazgatás szétverése, a dilettantizmus és a korrupció miatt az ország gazdasága uniós tagság nélkül már jóval a globális válság előtt összeomlott volna.

- A kormány sikerpropagandája mást sugall...

- Meg kell nézni a környező országokat, amelyek kivétel nélkül jobban használták ki az unió adta lehetőségeket, közeledtek az uniós átlaghoz, ha úgy tetszik, sikeresen konvergáltak. Balliberális koalíció által vezetett országunknak ez nem sikerült, az utóbbi években nem közeledtünk, hanem távolodtunk az uniós átlagtól. További súlyos baj, hogy az ország elveszítette szavahihetőségét Brüsszelben is. Az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz, hogy helyreállítsa Magyarország hitelét külföldön. Amihez természetesen itthon kell először rendbe tenni a dolgokat, ha ez sikerül, akkor legalább az ország méretének megfelelő súllyal kell érvényesíteni érdekeinket, és részesednünk az unió által nyújtott előnyökből.

- Egyedül is megbirkózunk Brüsszellel?

- Brüsszel nem ellenfelet, hanem az integrációt jelenti, amelynek része vagyunk. Folyamatosan szövetségeseket kell találnunk. Ezek lehetnek állandó együttműködési formák, mint amilyen már van is a közép-európai országok között, illetve lehetnek ideiglenes, bizonyos kérdésekre vonatkozó szövetségek is. Franciaországgal és Romániával is megegyeznek például az érdekeink a mezőgazdasági politika kérdéseiben. A szövetségesek keresése állandó feladat és munka.

- Andor László, a magyar uniós biztos lehet szövetséges?

- Andor László szakterületének megfelel a szociális és foglalkoztatáspolitikai portfólió. Remélem, hogy megfelelő együttműködés alakul ki közte és az új magyar kormány között. Bízom benne, hogy nem párt- vagy ideológiai szimpátiái alapján végzi majd tevékenységét.

- Nézzünk egy másik szövetséget, a NATO-t.

- Az euroatlanti szövetség működésével kapcsolatban a kulcskérdés a kollektív védelem elvének értelmezése. Mi ezt a lehető legszélesebb értelemben fogjuk fel, s szeretnénk, hogy ez hangsúlyozott szerepet kapjon a szövetség új stratégiai koncepciójában. Véleményünk szerint egy ország elleni támadásnak kell felfogni a hagyományos agresszión túl a modern hadviselést, például a cybertámadást és természetesen a terrorizmust is.

- Ha terrorizmus, akkor Afganisztán.

- Ha Afganisztánban - illetve Pakisztánban - nem állítjuk meg az iszlám fundamentalizmust, akkor holnap ugyanezzel a problémával kell szembenéznünk egész Közép-Ázsiában. De a terrorizmus napi veszélyt jelent a világ minden pontján. Így tehát magyar érdek is, hogy az afganisztáni helyzet mielőbb rendeződjön - lehetőség szerint persze tárgyalásos módon. A magyar részvétel ezért fontos Afganisztánban, ugyanakkor az is igaz, hogy hozzájárulásunknak összhangban kell lennie az ország méretével és gazdasági teljesítőképességével. S ne felejtsük el azt sem, hogy Magyarországon a délkelet-európai NATO-misszió elsőbbséget élvez Afganisztánnal szemben.

- A NATO elválaszthatatlan az Egyesült Államoktól.

- A Fidesz az elmúlt időszakban jó viszonyt alakított ki az amerikai adminisztrációval, sikerült tisztázni a korábbi félreértéseket. A közelmúltban kétszer jártam Washingtonban, és találkozott tengerentúli vezetőkkel Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Navracsics Tibor frakcióvezető is. Amerikában tisztában vannak vele, hogy Magyarországon új kormány lesz, s minden téren nyitottak az együttműködésre. Jó és megbízható szövetségi viszonyt fogunk kialakítani az Egyesült Államokkal.

- Oroszországgal is?

- Természetesen más feltételekkel, de hasonlóan jó viszony kialakítása a célunk. Sohasem titkoltuk, hogy erkölcsi alapon nem értettünk egyet Moszkva kaukázusi politikájával, elítéltük a Grúziával vívott háborút. Ugyanakkor Oroszország politikai és gazdasági téren is a partnerünk tud lenni, vannak meghatározó közös érdekeink. Nem kétséges, hogy az egyik legfontosabb kérdés a biztos energiaellátás, valamint a függőség csökkentése, úgy érzem, ezt megértik Moszkvában. Hasonlóan ahhoz, hogy nem szeretnénk, ha magyar stratégiai cégek kizárólagos külföldi tulajdonba kerülnének.

- Egyfajta orosz gesztus lett volna a korábbi, a Fidesszel konfrontálódó budapesti nagykövet lecserélése?

- Nem szoktam találgatni, hogy melyik ország milyen alapon dönt a nagykövetek küldéséről. Az azonban kétségtelen, hogy a jelenlegi orosz nagykövettel jó az együttműködés.

- Nem tart attól, hogy a közismerten jó moszkvai kapcsolatokkal rendelkező MSZP megpróbál az új magyar-orosz viszony kerékkötőjévé válni?

- Meggyőződésem, hogy az orosz kormánynak nincsenek pártpolitikai megfontolásai. Ráadásul a kormányzó Egységes Oroszország éppen európai néppárti tagságát tűzte ki célul. Az természetesen vitathatatlan, hogy a kétoldalú gazdasági viszonyból ki akarunk zárni minden homályos "struktúrát", beleértve ennek személyi következményeit is. Átlátható, a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartó kapcsolatot akarunk kialakítani, s úgy látom, hogy ez megegyezik az oroszok elképzelésével is.

- Új szuperhatalom van születőben Kína.

- Gazdasági értelemben már alighanem meg is született, ennek megfelelően is kell kezelni az országot. Kínának Magyarország meghatározó partnerének kell lennie gazdasági téren. Kulcskérdés, hogy növelni tudjuk a kínai exportunkat. De ugyanilyen fontos, hogy tovább javítsuk a kulturális kapcsolatokat, menjen például egyre több magyar diák a kínai egyetemekre.

- Térjünk vissza a Kárpát-medencébe. Lehet javítani a szlovák viszonyon?

- A viszonyon Szlovákiával lehet és kell is javítani. Az elmúlt hónapokban történt némi előrehaladás, de a szécsényi megállapodás aláírása hiba volt. Robert Fico, ahogy az várható is volt, nem tartotta be, ugyanakkor az unió felé megmutathatta, hogy kész és tud tárgyalni Magyarországgal. Meggyőződésem szerint a megoldás egy új szlovák kisebbségi törvény elfogadása lenne, amely módosítaná a nyelvtörvény rendelkezéseit. Utóbbi egyébként szerintem mind a szlovák alkotmánnyal, mind az unió normáival ellentétes.

- A szlovák kérdéstől elválaszthatatlan a magyar kisebbségek helyzete. Milyen lesz a Fidesz-kormány viszonya a határon túli magyarok szervezeteivel?

- Nemzeti konszenzusra, egy minden meghatározó magyarországi politikai erő által elfogadott minimumra van szükség a nemzetpolitika terén. A Fidesz erre mindig nyitott volt, a túloldalon azonban ennek ellenkezőjét tapasztaltuk. Elég, ha a román vendégmunkásokkal való riogatásra vagy éppen december 5-re gondolunk. Mi készek vagyunk új szakaszt nyitni. Másfelől a határon túli magyar szervezeteknek is egyezségre kell jutniuk a legfontosabb kérdésekben. A két szlovákiai magyar párt sok kérdésben nem ért ugyan egyet, de a nyelvtörvény megítélésében egy véleményen vannak. Vagy éppen az erdélyi pártok, ha különböző intenzitással is, de támogatják a területi autonómiát. Ha a határon túli magyarok szervezetei megegyezésre jutnak a kulcskérdésekben, az új magyar kormány támogatni fogja őket minden téren. Képviseli esetleges sérelmeiket mind közép-európai, mind uniós vagy annál is tágabb keretek között.

- Mi lesz ennek a szervezeti formája? Feltámasztják a szocialisták által megszüntetett Máértot?

- Igen, az egyik lehetőség valóban a Magyar Állandó Értekezlet megújítása lenne. De nyitottak vagyunk bármilyen más fórumra is, amely elősegíti a hatékony együttműködést a határon túli szervezetekkel. A tartalom a fontos, a formáról pedig együtt fogunk dönteni.

- Ha már szervezeti kérdésekről beszélünk, a Külügyminisztériumban sokan tartanak tőle, hogy a Fidesz-kormány tisztogatásokba kezd.

- Semmilyen személyi kérdésben nem született még döntés, nincs is itt az ideje. Általánosságban azonban a Külügyminisztériumra éppúgy igaz, mint az egész magyar közigazgatásra, hogy az elmúlt nyolc évben jó néhány pártkáder került a szakértő köztisztviselők helyére. Ezen változtatni kell.

(Máté T. Gyula, Magyar Hírlap)