Brüsszeli ülésén a testület meghallgatta az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet és az Omega Research Foundation brit emberi jogi alapítvány képviselőit, akik megismételték a témáról előző nap kiadott jelentésnek azon megállapítását, hogy az EU-tagállamokban honos vállalatok változatlanul részt vesznek a foglyok kínzására is alkalmas eszközök globális kereskedelmében.
A képviselők - a témáról kiadott brüsszeli közlemény szerint - az uniós szabályozás felülvizsgálatára szólítottak.
A jelentés alapján úgy vélték, hogy több tagállamban az exportengedélyeket kiadni jogosult hatóságok nem kellő alapossággal mérik fel azt a kockázatot, hogy bizonyos exporttermékeket kínzásra is alkalmazni lehet. Állítják az emberi jogvédők azt is, hogy néhány olyan eszköz kereskedelme is folytatódik bizonyos csatornákon, amelyeket a szabályozás tiltottként sorol fel.
Számos olyan tárgyra pedig nem terjed ki a tilalom, amelyek alkalmasak lehetnek kínzóeszköznek - áll a közleményben.
Az EP az Európai Bizottságot is felszólította, hogy ellenőrizze jobban, miként hajtják végre a tagállamok a négy évvel ezelőtt született szabályozást.
A jelentésben az AI elsősorban Csehországot és Németországot emelte ki, mivel a kutatások szerint ezek az államok több ízben engedélyezték ilyen eszközök exportját. További tagállamok mellett Magyarországgal szemben is kétségeket fogalmazott meg a jelentés, mégpedig elektrosokk alkalmazására képes övek importjára és esetleges használatára vonatkozóan.