Tegnap precedensértékű ítéletet hozott a magyar kereskedelmi kamara választott bírósága a nemzetközi szinten is vihart kavart Pécsi Vízmű-perben. Eszerint Pécs önkormányzatának törvényes joga volt arra, hogy az 1995-ben megkötött privatizációs szerződést felbontsa. A bíróság jogerős döntése értelmében a város jogosan foglalta vissza és vette birtokba a francia Suez Environement nevű multinacionális cégtől közművállalatát, amelynek egyébként az akció idején is többségi tulajdonosa volt.

Bebizonyosodott, hogy az állam és az önkormányzatok számára jogállamunkban nyitva áll - és eddig is nyitva állt - az a lehetőség, hogy a privatizált stratégiai fontosságú cégeket bírósági úton visszavegyék, főleg, ha azokat az új tulajdonosok a szerződésben vállalt kötelezettségeiket semmibe véve csupán a saját haszonszerzésüket szem előtt tartva működtetik. Ha figyelmen kívül hagyják a magyar állam, illetve a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeit. A most pert vesztett francia befektető, a párizsi vízközművállalat környékéről is elkergetett Suezzel szemben az volt a fő kifogás, hogy nem az ivóvíz-szolgáltatás fejlesztésén, hanem sokkal inkább a saját haszna növelésén munkálkodott. Megfizethetetlen magasságba emelte a víz árát, és az így nyert hasznot nem a pécsi közszolgáltató cég fejlesztésére, hanem más városaink vízszolgáltató cégeiben való tulajdonszerzésre, terjeszkedésre használta fel. E forráskivonó akciósorozat közben olyan gazdálkodást folytatott a suezes pécsi menedzsment, amellyel kapcsolatban különösen nagy értékben elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás és a számviteli fegyelem megsértése, valamint magánokirat-hamisítás gyanúja merült fel.

A pécsi skandalumot normális körülmények között el lehetett volna rendezni a hazai bíróságokon, hiszen Pécs önkormányzata vállalta, hogy törvényesen elszámol a francia befektetőkkel, magyarán, ha keletkezett káruk, megtéríti. Csakhogy Bajnai Gordon, a "válságkezelő" éppen a Pécsi Vízmű-botrány kirobbanása után járt vendégségben Franciahonban, ahol Magyarország miniszterelnökeként kritizálta a "ellenzéki irányítású" pécsi önkormányzat eljárását, amellyel átvette a vízközművállalat irányítását. Bajnai otrombaságot emlegetett, az országra nézvést veszélyes precedensteremtésről beszélt, azt is hangoztatta, nem engedhetjük meg, hogy ez az ügy rossz fényt vessen az ország imázsára. Sőt, fel is ajánlkozott közvetítőnek a francia cég vezetőinek: szívesen segítene a félreértések elsimításában.

Nem sokkal később talán emiatt gondolhatta egyszerre tíz, hazánkba akkreditált nagykövet, közöttük a francia, hogy belügyeinkbe durván beavatkozhatnak közös nyilatkozatukkal. Ebben arról oktattak ki bennünket, hogy a Magyarországra irányuló külföldi befektetések túlnyomó része az általuk képviselt országokból származik, és hogy befektetőik aggodalmát különösen a közszolgáltatások, az országos közlekedési infrastruktúra egyes területein megmutatkozó, nem átlátható "megnyilvánulások" váltották ki. Bajnainak természetesen eszébe sem jutott - a köztársasági elnöknek igen -, hogy visszautasítsa a nagykövetek nyilatkozatát a független, demokratikus jogállamunk jó hírnevének megőrzése végett. Az igazság malmai, ha lassan is, de őrölnek. A jó hírünk mellett pedig a maradék nemzeti vagyonunkra is jobban vigyázunk a jövőben. Nem rakjuk fel a sukorói rulettasztalra se.