A tesztelésbe vont 11 ásványvíznél valamint 5 településről vett csapvíznél mikrobiológiai, vízkémiai jellemzőket vizsgáltak. Ezen kívül a csapvíznél a gyógyszermaradványok jelenlétére, az ásványvíznél pedig arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, hogy a fluorid tartalom meghaladja-e az egészségügyi határértéket, és ha igen, ez fel van-e tüntetve a címkén. Továbbá a gyártó a címkén buzdítja-e a vásárlót szelektív hulladékgyűjtésre.

A vizsgálat során az ásványvizeknél nagyobb arányban találtak magas bakteriológiai szennyezettséget, mint a csapvizeknél. Környezetvédelmi szempontból igen lehangoló eredmény született, ugyanis az esetek többségében a gyártó nem bíztatja szelektív hulladékgyűjtésre a fogyasztót. Fluorid tekintetében egy kritikus eset volt, ahol a laborban mért fluorid tartalom meghaladta a címkén feltüntetett és egészségügyi szempontból ajánlott határértéket.

A csapvíz esetében öt magyarországi vízszolgáltató vize került górcső alá, a vízmintákat Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok, Tatabánya zöld óvodáiból vették. A vizsgált esetek nem támasztják alá a hazai lakosság körében kialakult előítéleteket. A hazai vízminőségi problémák hátterében leggyakrabban a nitrit-, nitrát-, ammónium-, bór- és arzénszennyezés áll. Ebben a tekintetben egy kivétellel jóval a határérték alatt volt a vízminták szennyezettsége. Egyedül a makói csapvízben lévő arzén mennyisége volt kiemelkedő, a hazai és uniós határérték háromszorosa.

A baktérium-szennyezettséget vizsgáló mikrobiológiai mérés eredményei jók voltak. A jogszabályban előírt két paraméter tekintetében mind az öt vízminta átment a teszten, vagyis nem jelentenek egészségügyi kockázatot. A manapság sokat emlegetett, és számos vitát kiváltó gyógyszermaradványok tekintetében sem találtak terhelő adatot. A tesztben - elsősorban fájdalomcsillapítókban és fogamzásgátlókban előforduló - 16 gyógyszermaradványt vizsgálták, de mindegyik a kimutathatósági érték alatt volt.