A környező országokban viszont az idén már növekedés várható: például Csehországban 0,9, Lengyelországban pedig 2,8 százalékos. A nyugat-európai növekedési értékek 1,4-1,6 százalékot érhetnek el. Ez arra figyelmeztet, hogy közöttünk és a többi uniós ország között tovább nő a szakadék. Nálunk továbbra sem jut elég pénz olyan fejlesztésekre, amelyek segítségével a gazdaság versenyképessége növelhető lenne.
Az emberek életszínvonala 2006 óta romlik. Ennek egyik oka a bércsökkenés - például a 13. havi fizetés és nyugdíj eltörlése, illetve a legutóbbi "szuperbruttósítás", ami miatt sokak keresnek most még kevesebbet, mint korábban. A másik ok a növekvő infláció. Jelenleg nálunk az infláció 6,4 százalékos. A vizsgált 42 ország közül ez a hatodik legmagasabb érték. A listán mögöttünk csak Törökország, India, Pakisztán, Argentína, Venezuela és Egyiptom áll. Európai ország nincs. A magas infláció növeli a hitelkamatokat, viszont továbbra is kedvez a spekulatív pénzbefektetéseknek. A magas kamatok ellehetetlenítik az adósággal küzdő családokat, és nem engedik kiszabadulni a válságból a hazai kis- és közepes cégeket. Továbbá lehetetlenné teszik a termelőberuházásokat, pedig ezek nélkül a vállalatok technológiai lemaradása hosszabb távon sem lesz leküzdhető. A visszafogott beruházások gátolják továbbá a munkahelyteremtést. Érthető tehát, hogy munkanélküliségi indexünk magas: januárban 10,8 százalék volt. Ennél magasabb értéket a 42 ország közül csak hatban találhatunk.
Mindebből az következik, hogy az új kormánynak nagyon nehéz dolga lesz. A sok negatív adat mind a gazdaság betegségét mutatja. Közülük azonban a társadalomra legveszélyesebb a magas munkanélküliség. A munkanélküliség ugyanis az egészségi állapotra is romboló hatással van. Ezenkívül a megszerzett tudást, gyakorlatot is leépíti. Minél tovább munkanélküli valaki, annál nehezebb lesz munkahelyet találnia. A The Medical News orvosi lap így figyelmeztet a problémára: "Az egészséges emberek a gazdasági fejlődés és a munkatermelékenység-növelés legfőbb feltételei. Ezért válságban is kell beruházni az emberbe."
Az OECD legfrissebb tanulmánya szerint a harminc tagország között a magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabb: a férfiak várható élettartama a legrövidebb. Mindezek alapján az új kormány első fontos feladata a munkanélküliség csökkentését segítő, illetve a munkahelyek számát növelő intézkedések meghozása, valamint az egészségügy rendbetétele lesz. A munkahelyek számát csak a kis- és közepes cégek tudják viszonylag gyorsan növelni. Éppen ezért indokolt jelentős kedvezményekkel támogatni ezen cégek munkahelyteremtő beruházásait.
Elképzelhető lenne, hogy adott bevételig ezek a cégek jelentős adókedvezményt kapjanak. Igaz, ez mérsékelné az állam adóbevételeit, másrészről viszont, a munkahelyteremtés miatt, csökkentené szociális kiadásait. De enyhülne a nyomás az egészségügyi intézményeken is, hiszen a munkába visszatérés jó hatással lenne az emberek egészségi állapotára. A legtöbb munkahelyet gyorsan vidéken lehetne teremteni. Bátorítani lehetne a bedolgozórendszer felelevenítését. Ennek segítségével részmunkaidőben helyi munkát lehetne adni a falusi családoknak.
Rendezni kellene továbbá a válság alatt önhibájukon kívül csődbe került vállalkozások helyzetét. Konszolidálni kellene ezeket a vállalkozásokat azért, hogy életben maradhassanak, és ne kényszerüljenek munkavállalóik elbocsátására. A közbeszerzések rendszerét, valamint a nemzeti fejlesztési tervben szereplő célokat is felül kell vizsgálni, és úgy kell átalakítani, hogy ezeknél - éppen úgy, mint más uniós országokban - a kisvállalkozások előnyt élvezzenek, mivel szerepük stratégiai fontosságú a munkahelyteremtés, a vidékfejlesztés és a falusi közösségek felélesztése szempontjából egyaránt. Ezért indokolt lenne, hogy az új kormányban a velük kapcsolatos teendőket megfelelő szintű szakember fogja össze. A munkahelyteremtésre összpontosító gazdaságpolitika nem feledkezhet meg az oktatásról sem. A már idézett OECD-tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy a továbbképzésben nagyon rosszul állunk. Ez azt jelenti, hogy a már munkában lévők közül kevesen frissítik rendszeresen tudásukat. Ez is gátja a gazdaság fejlődésének.
A munkahelyteremtést, az egészségügyet és az oktatást együtt mint humántőke-fejlesztést kell kezelni. Ez segítene abban is, hogy a magyar gazdaság végre letérjen az olcsósággal való versenyzés útjáról, és az emberi tőkével, a tudással és képességekkel versenyző fejlett nemzetek közé kerülve a fenntartható fejlődés útjára lépjen.