A testület most ismertetett ajánlásaiban egyebek között azt tisztázta, hogy mit lehet és mit nem lehet megtenni az euróbankókkal és -érmékkel.

Az Európai Bizottságnak nagyon nem tetszik, hogy egyes üzletek az EU-ban olyan feliratokat helyeznek el, melyek szerint az adott boltban nem fogadnak el 200 vagy 500 eurós bankjegyeket. Mindemellett vannak olyan gépek, például a parkolójegy- vagy a buszjegykiadó automaták, melyek egy és két eurócentes érméket nem fogadnak el. A testületnek az sincs ínyére, hogy egyes tagállamok a legközelebbi ötcentesre kerekítik az árakat.

Éppen ezért a Bizottság hétfőn olyan ajánlásokat fogadott el, melyek megtiltják a kiskereskedőknek, hogy olyan feliratokat helyezzenek el, melyek száműznék a magas értékű bankjegyeket. Ezen bankókat persze időről időre a boltos visszautasíthatja azzal, hogy a visszajáróhoz adott esetben nincsen éppen elég aprója, ám a testület szerint ez a gyakorlat nem válhat általánossá.

A Bizottság leszögezte azt is: a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a legközelebbi ötcentesre kerekítsék az árakat (mint tette azt például Finnország vagy Hollandia, melyek úgy ítélték meg: az egy- és kétcentes érmék több bosszúságot okoznak, mint amennyit valójában érnek).

A testület felhívta a figyelmet arra is: a boltosok nem róhatnak ki külön díjat azért, ha valaki készpénzben és nem hitelkártyával fizet - bár ez a gyakorlatban nem nagyon fordul elő, ám elméleti síkon már felvetődött, és a Bizottság így akarja elejét venni, hogy a teória valósággá váljon.

A most nyilvánosságra hozott iránymutatások szerint az érmék és bankjegyek művészi célú felhasználását "tolerálni kellene", és az egyéneknek nem lehet megtiltani, hogy adott esetben "kismennyiségben" bankókat vagy érméket tegyenek tönkre, semmisítsenek meg.

Bár az ajánlásban megfogalmazott iránymutatások nem kötelező érvényűek, ám ha a Bizottság nem elégedett a végrehajtással, az iránymutatások könnyen szabállyá válhatnak.

A törvényes fizetőeszköz státusáról még 2002-ben határoztak az EU-ban, amikor az eurót készpénzben is bevezették, ám a jogszabály végrehajtása tagállamonként jelentős eltérést mutat. Jelenleg tizenhat tagja van az euróövezetnek (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország), és Észtország várhatóan jövő januárban csatlakozhat hozzájuk.