A Lisszaboni Szerződés meghatározza az Európai Unió jogalkotóinak hatáskörét, valamint lefekteti a hierarchiát az uniós normák között az EU jogrendjében. Az új alapszerződés szerint az Európai Parlamentnek lehetősége nyílik arra, hogy lemondjon az Európai Bizottság részére saját végrehajtói hatásköre egy részének gyakorlásáról. Ez a lemondás csak valamely uniós jogszabály azon részének kiegészítésére vagy módosítására vonatkozhat, amely nem lényegi.

Az emberiség régi tapasztalata, hogy döntéshozó hatalmat, különösen végrehajtó helyzetben levő hatalmakat nem szabad parlamenti ellenőrzés nélkül hagyni. Szájer József néppárti politikus jelentése meghatározza, hogy milyen elvek mentén kell az új végrehajtási szabályokat a jövőre nézve megalkotni, hogyan fogja az Európai Parlament e folyamatban az ellenőrzési jogát fenntartani és alkalmazni.

A Lisszaboni Szerződés hatékony ellenőrzést biztosít a végrehajtó hatalom, az Európai Bizottság, az úgynevezett európai bürokrácia felett. "Meggyőződésem, hogy azáltal, hogy az európai polgárok által közvetlenül választott Európai Parlamentnek szélesebb körű ellenőrzési jogokat biztosítunk az Európai Bizottság felett, az Európai Unió demokratikusabbá, átláthatóbbá, transzparensebbé válik. Ezzel tehát egy jelentős lépést teszünk az uniós végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom általi, ilyen módon a népfelség által történő ellenőrzése irányába az európai intézményekben is - emelte ki Szájer József, a Magyar Néppárti Képviselőcsoport vezetője a jelentés elfogadása kapcsán.

Az Európai Parlament Jogi Bizottsága egyhangúan fogadta el a jelentést, amely áprilisban kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé.