Balogh Zsolt szerint minden olyan megbízási szerződés esetében, amelyben valamely külső cég valamit szolgáltatott a BKV-nak, a szerződés teljesítése előtt Hagyó közvetlen vagy közvetett utasítására módosítani kellett az iratot, mégpedig a megbízási díj megemelését célozva. Ezt a megemelt összeget vagy annak egy részét aztán Hagyónak kellett diszkréten átadni, mégpedig mobiltelefonos dobozban. Most az lényegtelen, hogy Hagyó Miklós Balogh Zsolttal szemben rágalmazási pert akar indíttatni. A lényeg az, hogy Lendvai Ildikó, sőt az MSZP teljes elnöksége az ellenzék követelésére sem hajlandó felszólítani Hagyót, hogy azonnal mondjon le képviselői mentelmi jogáról. Gondolom, a cél ezzel csakis az lehet, hogy a tényeket el lehessen kenni.

Mégiscsak megalapozott lehet az a gyanú, amit nemcsak az ellenzéki politikusok állítanak: a választási költségek finanszírozására is ment ezekből a pénzekből. Hogy ne kerülhessen sor a bizonyosságra, és ilyen vádat senki se híresztelhessen, Lendvai Ildikó megfenyegette nemcsak az ellenzéki politikusokat, hanem a választópolgárokat is, mondván, rágalmazás miatt feljelentést tesz. Ez a komprádor tőkés-szocialista párt lakossági megfélemlítésének módja. Lendvai Ildikó pártelnök és a mögötte álló olyan elnökségi tagok, akik gátolják, hogy a nyomozás Hagyóra is kiterjedhessen, azzal, hogy takargatják a még csak fellebbentett, de nem tisztázott tevékenységét, Hagyóval együtt bűnrészesekké válnak. Feltéve, ha mindaz, amit Balogh Zsolt állít, a mentelmi jog megszűnése után, illetve a nyomozás során igazolódik. Az is előfordulhat azonban, hogy az időhúzás meghiúsíthatja az ügy felderítését. Ha azonban a bizonyítékok megsemmisítése utólag is egyértelműen megállapítható, és emiatt bizonyítékok hiányában Hagyót fel kell menteni, a mentelmi jog fenntartásához ragaszkodó Lendvai Ildikó és köre még felelősségre vonható - büntetőjogilag is.

S talán Hagyó Miklós is felelősséget érez, amire abból lehet következtetni, hogy ártatlanságának hangoztatása ellenére igyekszik szabadulni ingatlanaitól. Az egyiket leányának ajándékozza, a másikat eladja párttársának. Ha bebizonyosodik mindaz, amit Balogh Zsolt állít, a közvetlen rokonától az állam csak a tulajdont veheti el. Bűnpártolás nem állapítható meg, hiszen a közvetlen hozzátartozó még terhelő tanúvallomást sem köteles tenni. Más a helyzet azonban az eladásnál. Itt a bűnpártolás egyértel­műen fennforog a vevő részéről. Ha pedig igaz, hogy az érdi házat Hagyó ezekből a pénzekből szerezte, akkor vevője orgazdaság miatt lesz kénytelen büntetőbíróság elé állni. Hagyó miatt tehát sokan megüthetik a bokájukat.

Azonban nemcsak Hagyóról és azokról van szó, akik ellen már büntetőeljárás folyik, és akik Hagyón - sőt most már egyre több jel utal arra, hogy Demszkyn is - keresztül belekeveredtek a BKV-s ügyletekbe. Balogh Zsolt védője, az idős Bárándy doktor a Hír Tv-ben úgy nyilatkozott, hogy érzése szerint a BKV ügyei nemcsak a főpolgármesteri szintig, de még azon túl is érinthetnek bizonyos köröket. A volt BKV-vezérigazgatók egyre bátrabban firtatják a főpolgármester felelősségét, miszerint végső soron az ő utasításai szerint kellett eljárniuk. Antal Attila mindenekelőtt a 4-es metró építési munkálataiban kapott közvetlen utasításokra utal. Demszky Gábor nem ismer el semmit, sőt perrel fenyegetőzik, miként ezt Hagyó is teszi. Csakhogy szóbeszéd tárgya, hogy annak idején, amikor a 4-es metró építésének a terve felvetődött, az oroszok az adósságuk fejében hajlandók lettek volna kedvező feltételekkel megépíteni a vonalat. Demszkyék ezt elvetették, nekik a francia cég kellett, amely az eredetileg megállapított bekerülési költségeknek már a többszörösét követeli. De ott van még a Combino-ügy is. Az új és a 4-es, valamint a 6-os villamos vonalára legyártotta volna a hasonlóan korszerű kocsikat a Ganz-Mávag is, ahogy ezt Debrecen váro­sának is megtette. Így nem ment volna tönkre a Ganz-Mávag, és megmaradtak volna a munkahelyek.

Döbbenet, hogy a választások előtti utolsó időszakban is milyen magabiztosan hoz létre illegitim ügyleteket a komprádor kapitál-szocialista párt és kormánya. A Magyar Hírlap február 26. száma szerint még most is potom áron árvereznek el földeket, Szilvásy György exminiszter feleségét pedig a végkielégítési botrányok felszínre kerülése ellenére a Miniszterelnöki Hivatal államtitkári tisztségéből a múlt év végén végkielégítéssel felmentették, majd azonnal újra alkalmazták ugyanott, főosztályvezetőként.

Jogtechnikával sok mindent meg lehet tenni. Csakhogy mind a polgári, mind a munka törvénykönyvének az alapelveknél van egy olyan előírása, hogy a joggal való visszaélés, illetve a rendeltetésellenes joggyakorlás semmis. Ez utóbbi vonatkozik a közszolgálati törvényre is. Azok részéről, akik mindezt kiagyalták, a bűnrészesség szintén fennforog.