A fotoszintézissel, mint köztudott, a nap sugarainak hatására szén-dioxidot (CO2) és vizet (H2O) alakítanak át a növények glükózzá, miközben oxigén (O2) szabadul fel. Bár az elvet régóta ismerjük, annak rendkívül jó hatásfokát még megközelíteni sem sikerült a napelemek világában. Ezért kutatják a tudósok jó ideje, hogyan lehetne a fotoszintézist áramtermelésre használni.

A francia Paul Pascal és csapata egy olyan bioelemet alkotott, amely a fotoszintézis két végtermékét alakítja át elektromos energiává. Maga az áramforrás olyan elektródákból áll, amelyek a glükóz és az oxigén együttes jelenlétére áramtermeléssel válaszolnak. Ami kuriózum, hogy az áramforrást sikerült egy élő növénybe beépíteni, jelen esetben egy kaktuszba. Így, a fotoszintézis felületét négyzetcentiméterére lebontva, 9 milliwatt áramot tudott termelni a szerkezet. Ez a szám azonban erősen függ a napsütés intenzitásától.

Szó esett az orvosi alkalmazásról is, például cukorbetegek vércukorszint mérésére implantált szenzorokat is lehetne az áramforrásról táplálni, mégpedig úgy, hogy a vérben természetesen jelenlévő oxigénből és glükózból állítana elő áramot a bioakku.

A találmány biológiai vizsgálatoknál is érdekes lehet, mivel így valós időben mérhető lesz a fotoszintézis, így annak mechanizmusa is behatóan vizsgálható lesz.