"Sajnos nem tudunk egyetértésre jutni" - mondta Pierre Lellouche a 4. miniszteri szintű euro-mediterrán vízügyi konferencia végén tartott sajtóértekezletén.

A konferencia célja az volt, hogy elfogadjon egy vízügyi stratégiát a Földközi-tenger országai számára, amely biztosítaná a méltányos hozzáférést a régióban csak korlátozott mértékben hozzáférhető erőforráshoz, s elejét venné annak, hogy a kérdés miatt konfliktusok alakuljanak ki.

De az Izrael által "megszállt területekre" történő hivatkozás zátonyra futtatta a dokumentum elfogadását. A zsidó állam küldöttsége elutasította ezt az elnevezést, az arab oldal viszont nem fogadta el az európaiak által javasolt, áthidalónak szánt "megszállás alatt lévő területek" formulát.

A kudarc kétségeket támaszt a Mediterrán Unió (MU) jövőjével kapcsolatban - jelentette ki a szervezet nemrégiben beiktatott főtitkára, a jordániai Ahmad Masszadeh.

Lellouche ugyanakkor leszögezte, hogy a MU az egyik legfontosabb projekt a földközi-tengeri térség békéjének biztosítása érdekében, s reményét fejezte ki, hogy a szervezet az előtte álló hatalmas kihívások ellenére sem vesztette el létjogosultságát.

Rámutatott, hogy a nézeteltérések ellenére a küldöttségek egyetértettek a vízüggyel kapcsolatos technikai kérdések 99 százalékában.

A Mediterrán Uniót 2008-ban Párizsban alapította meg Franciaország és Egyiptom annak érdekében, hogy a régió politikai problémáit olyan konkrét projektek segítségével próbálják meg áthidalni, mint például a vízhez való hozzáférés megoldása. A MU új lendületet adott az 1995-ben, Barcelonában elindított euro-mediterrán együttműködésnek, amely gyakorlatilag csak papíron létezett.

A Mediterrán Uniónak 43 tagállama van (az Európai Unió országai, Törökország, Izrael és a Földközi-tenger melléki arab államok).

Az MU működése 2009 elején, a Gázai övezet elleni izraeli offenzíva okozta feszültség miatt megfeneklett. A szervezet a tervek szerint június 7-én tartja majd második csúcstalálkozóját székhelyén, Barcelonában.