Az új programban szereplő, éves szinten 208,5 millió tonnányi kibocsátás megfelel annak a szintnek, amelyet a bizottság kívánatosként állapított meg Lengyelország számára - mutatott rá közleményében Connie Hedegaard klímavédelmi biztos.

Lengyelország és a bizottság illetékesei az új terv készítésekor többször egyeztették elképzeléseiket. A vita viszonylag békés rendezését az is segítette, hogy a nemzetközi gazdasági válság a lengyel gazdaságot is lefékezte, így az ottani kibocsátási szükséglet is megcsappant. Varsó az első tervben 27 százalékkal magasabb szennyezési szintre kért uniós jóváhagyást, de időközben kiderült, hogy a válság miatt elegendő lehet számára a bizottság által javasolt szint is.

Hedegaard méltatta, hogy Lengyelország az új tervnél "olyan számítási módszert alkalmazott, mint az összes többi tagállam". Úgy vélte, a mostani döntés megszünteti a bizonytalanságot a lengyel cégek számára, ugyanakkor fenntartja az uniós kvótakereskedelmi rendszer teremtette egységet is. Az említett európai bírósági ítélet - amely ellen brüsszeli fellebbezés van folyamatban - precedensértékű, mert Lengyelország mellett más tagállamok, köztük Magyarország is nyújtott be keresetet a bizottság hasonló határozata ellen.

A brüsszeli bizottság csaknem valamennyi tagországot az eredeti terveiben szereplő kibocsátási mennyiségek felülvizsgálatára kötelezte. A 27 tagállam esetében a brüsszeli jóváhagyási folyamatban összesen 10 százaléknyi kvótacsökkentést írtak elő.

Magyarországnak a kértnél 12,4 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátási egység kiosztását hagyta jóvá a nemzeti kiosztási terv értékelésekor.