Súlyos hatásai lehetnek az elhúzódó vulkánkitörésnek

Egyre több szakember teszi fel a kérdést, hogy milyen következményekkel jár, ha elhúzódik az Európa egét hamufelhővel beborító izlandi vulkánkitörés. A kérdés indokolt, mert 1821-ben például 13 hónapon keresztül működött az Eyjafjallajökull tűzhányó.

Létrehozva: 2010. április 20., 22:46 | Utoljára frissítve: 2010. április 21., 00:27	nyomtat	küld

kapcsolódó

Feléledhet a jóval nagyobb Katla tűzhányó is

A legsúlyosabb következményekkel a sok ország számára létfontosságú turistaiparnak kellene számolnia. A repülőgépen szállított primőröket, egzotikus élelmiszereket forgalmazó szupermarketek is komolyan megsínylenék az elhúzódó vulkáni tevékenységet. Általános drágulás következne be, és a természeti katasztrófa visszavetné a gazdasági recesszióból kilábalni készülő Európa egész gazdaságát.

Lennének kedvező hatások is, amelyek azonban eltörpülnek a károk mellett. A lelassult, kényszerűségből nyugodtabbá váló élet sokak számára vonzó lehet, a levegőszennyezés is mérséklődne valamelyest a repülőgépek földre kényszerülése miatt, és a vasúti szállítás jelentősen fellendülne. A gazdaság egésze azonban súlyos károkat szenvedne.

A vulkán okozta jelenlegi válságos helyzetben öt napja is elegendő volt ahhoz, hogy Németországban a BMW, Japánban pedig a Nissan egyik gyárában leálljon a termelés, mivel a kocsikhoz szükséges alkatrészek nem érkeztek meg.

Európában, ahol a gazdasági teljesítmény 5 százalékát az utazások, a turizmus produkálja, már az ágazat húsz százalékos visszaesése is elég ahhoz, hogy ne következzen be az erre az évre várt gazdasági növekedés. Az utazások jelentős visszaesése egy-két százalékos GDP-csökkenést is eredményezhet több országban.

A legnagyobb vesztesek közé tartoznak a légitársaságok, amelyek a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) adatai szerint naponta 200 millió dollárt veszítették a vulkánkitörés okozta jelenlegi válság első öt napján.

Olyan adósságválsággal küszködő országok, mint Görögország és Portugália a turistaipartól várták, hogy segít ismét növekedési pályára állniuk, s most ez a remény eltűnőben van.

A globalizált világban Európától távoli országok is megszenvedik a kontinens bajait.

Kenyéban, amely naponta 1000 tonna friss árut exportál, 10 millió szál virágot - többségében rózsát - kellett szemétbe dobni. Az Európába szánt friss spárgából, brokkoliból és zöldbabból marhaeledel lett, mert minden kenyai raktár tele van, nem tudnak több árut tartalékolni.

Ghanában hegyekben áll a szintén exportra szánt, megfelelő hűtőkapacitás hiányában már rothadásnak indult ananász.

India - a légi szállítás szünetelése miatt - nem jut hozzá az Amszterdamból és Londonból várt nyers gyémánthoz, így hatalmas gyémántcsiszoló ipara tétlenségre van kárhoztatva. Az indiai termelők szállítani sem tudnak, képtelenek eljuttatni ipari gyémántjaikat és ékszereiket az európai és amerikai megrendelőknek.

Az európai élelmiszerpiacot a beszállítók gondjai ellenére még nem érte túl nagy csapás, mivel - különösen a nyári időszakban - a kontinensen termelt árukból a legnagyobb a forgalom. A más kontinensekről származó élelmiszerek kedvelőinek azonban le kell mondaniuk kedvenceikről. Az egyik közel-keleti repülőtéren például 110 tonna, Európába szánt hallal a rakterében várakozik egy Boeing 747-es óriás szállítógép.