Persze L. I. mondott már sok mindent politikai pályafutása során. Többször is beszélt a gázáremelés elmaradásáról (a következmény ismert), most meg a demokrácia leendő összeomlásáról értekezik, amelynek megóvásáért felszólítja a magyar állampolgárokat, hogy egy demokratikus választáson ne szavazzanak egy demokratikus pártra, mert ha túl sokan voksolnak demokratikusan rájuk, oda lesz a demokrácia. A rossz nyelvek szerint elképzelhető, hogy a demokrácia iránti mérhetetlen aggodalmát épp a Fidesz kétharmadát követő elszámoltatás generálja, de ilyen légből kapott feltételezésekkel nem érdemes foglalkozni. Annál inkább azzal, hogy Újbudán Molnár Gyula (MSZP) polgármester - aki vesztes pozícióból vág neki a második fordulónak - megértette az idők szavát; alaposan áttervezte kampányát, és újraformálta plakátját.

Az új hírverő nyomaton - ki tudja, miért - szemérmesen mellőzött minden olyan formai elemet, amely az MSZP-re emlékeztet. Ugyanakkor a lelkesítő, mozgósító szövegbe beleszőtte azt az eredetinek nem nevezhető (magyarul: plagizált, ellopott) gondolatot, hogy kerületében igenis lehet más a politika, amelyhez az egyedüli garancia az ő személye. Ezzel a ravasz trükkel nyilván csak tovább erősítette az MSZP és az LMP megbonthatatlan barátságát...

Feltűnő, hogy rejtélyes okból nemcsak a szocialista párt logója hiányzik, de egy stilizált szívet leszámítva még piros szín sincs a plakáton, amelynek gondos tervezői a nép iskolázatlanabb rétegeinek is tartogattak üzeneteket, apró rigmusok formájában. Hogy is írja a lánglelkű költő: "Ha szereti Újbudát, válassza Molnár Gyulát", vagy "Ha fontos önnek közös otthonunk, Újbuda, akkor jó választás ismét Molnár Gyula".

Nekünk is lenne egy versecskénk, bár gyanítjuk, nem biztos, hogy Molnár plakátján viszontlátjuk. Hogy aszongya: "Újbudai polgároknak csupán az a vágya, Molnár Gyula álljon ki már a Kopaszi-gátra!"