A kitörés első napjaiban a vulkán napi 150 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki, míg az európai légteret használó repülőgépek egy átlagos napon 510 ezer tonna széndioxidot juttatnak a légtérbe. Az European Environment Agency kimutatásai szerint Európa 32 országában 2007-ben átlagosan napi 510 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki a légiközlekedés. A nagyjából kétharmados járattörlési arányt figyelembe véve ez napi 340 ezer tonnányi szennyezéscsökkenést jelent.

A vulkán napi 150 ezer tonnás szén-dioxid kibocsátását a Durham egyetemen becsülték meg korábbi vulkánkitöréseknél végzett mérések adatai alapján. A képlet persze nem ilyen egyszerű, mert a kieső légiforgalmat jórészt a megnövekedett személygépkocsi és autóbusz forgalom helyettesítette. London két legnagyobb forgalmú repülőtere, a Heathrow és a Gatwick környékén a London Air Quality Network által végzett mérések jelentős visszaesést mutattak a légúti problémákat okozó légköri károsanyag szennyezésben.

Kezd tisztulni az égbolt az izlandi Eyjafjöll vulkán felett. A geológusok előrejelzései szerint folyamatosan csökkenni fog a légkörbe jutó hamu mennyisége, azonban a korábban mért adatokhoz képest 4-5-szörösére emelkedett a fluorkibocsátás. A RÚV izlandi rádió információi szerint a kutatók a vulkáni tevékenység enyhülésének jeleit vélik felfedezni. Vulkanológusok már korábban megfigyelték, hogy a kitörési helyet borító Eyjafjalla gleccser tűzhányó körüli elolvadása és a kráter szárazra kerülése után nagyrészt láva lövell ki a vulkánból, a hamu pedig egyre kisebb mennyiségben és egyre kisebb magasságba távozik az atmoszférába.

Níels Óskarsson, a reykjavíki egyetem geológusa elmondta, hogy az elmúlt 24 órában kibocsátott hamu lényegesen több fluort tartalmaz, mint néhány nappal korábban. A kutató ezt is a kráter "szárazságával" magyarázza, ugyanis a jég olvadásából már nem képződik elég vízgőz, amely a légkörben kondenzálódva megkötné az olyan vulkáni gázokat, mint a fluor. A magasabb, kilogrammonként 850 milligrammos fluortartalom a hamut is mérgezőbbé teszi. Ez elsősorban azokra a legelő állatokra veszélyes, amelyek megehetik a fűvel együtt a hamut, mielőtt azt az eső bemosná a talajba.

A Laki tűzhányó 1783-ban bekövetkezett kitörésekor hatalmas mennyiségű mérgező gáz, becslések szerint mintegy 8 millió tonna hidrogén-fluorid került a levegőbe. A rendkívül mérgező színtelen, szúrós szagú gáz a juhállomány 80 százalékát, a szarvasmarha-, illetve a lóállomány felét pusztította el. A mérgezés és az azt követő éhínség nyomán az izlandi lakosság csaknem egynegyede veszett oda.