- A megyeszékhely és környékének közlekedése távol áll az ideálistól, miközben a fővárosi BKV-hoz hasonlóan a Szegedi Közlekedési Társaságnál is botrány botrányt ér.

Bohács Zsolt: Az SZKT csaknem húszmillió forintos szerződéseket kötött egy Seychelle-szigeteki offshore céggel, a Szofisztika Kft.-vel, de Dózsa Gábor, az SZKT ügyvezetője saját korábbi cégétől is bérelt trolibuszokat. Az M43-as szakaszt félig kész állapotban adták át a minap Ujhelyi Istvánék, a felüljárók és a rávezető utak egyike sem épült meg, mondhatom, eljutni az autópályáig nehezebb, mint végigmenni rajta.

Bodó Imre: Ősszel kezdték el a szocialisták az 1-es villamos vonalának felújítását, ami teljes hozzá nem értésre vall, hiszen télen nem lehet betonozni a fagy és a csapadék miatt. Állt a munka, a szegediek órák hosszat ültek a feltúrt város dugóiban, ennek ellenére tavasszal sem gyorsították a munkálatokat, és ugyancsak úgy adták át a vonalat, hogy be sem fejezték a felújítást. 2002-ben repülőteret is ígértek. Mi valósult meg belőle? Húszmillió forintért ürgementesítették a repülőtér helyét. Az ürgék azóta persze visszaköltöztek.

- Négy évvel ezelőtt elhangzott az ígéretek között egy új tiszai átkelő építése is.

B. I.: Nemcsak hidat ígértek, hanem egy vasúti átkelővel kombinált Tisza-hidat, hogy segítségével felélesszék a temesvári vasúti vonalat. Erre mit tettek? Még a szárnyvonalakat is megszüntették, nemhogy a bánsági szakaszt fejlesztették volna. Pedig ráció lett volna, lenne benne. Eközben Temesvár fényévnyire került tőlünk.

- Nem csak a közlekedési káosz okoz gondot Szegeden, hiszen az utóbbi években csaknem duplájára nőtt a munkanélküliek száma.

B. I.: A kis- és közepes vállalkozások tömegével mentek tönkre, de a Picktől is rengeteg embert kellett elküldeni. Az új Combino villamosokat sem kellett volna készen megvenni, darabját 600 millió forintért, kötelezhették volna a szállítót, hogy itt szereltesse össze a szerelvényeket, hazai beszállítók segítségével. Szegedre a szocialisták a Mercedest sem fogadták be, mondván, nincs akkora területe a városnak, ahová a gyár elférne... Az őstermelőket lényegében kiüldözték a nagy piacokról, mindenféle uniós szabványokra hivatkozva megszüntették az asztalról történő árusítást. Ez a munkahelyteremtés halála. Pedig akik kikerülnek a munka világából, eladósodnak, elveszíthetik otthonaikat, hajléktalanná válnak. A lakótelepek már most elkezdtek "brooklynosodni", ahonnan már alig van visszaút.

- Pedig a városlakók negyven százaléka panelban él.

B. I.: A panelek, amelyeket leszigeteltek, ugyan hőt takarítanak meg, de a lakások ablakai télen is nyitva állnak, mert a távhővezetékre csatlakozott lépcsőházak egyikét felújították, míg a mellette lévőt nem. A szolgáltató így kénytelen azt a hőt továbbítani, ami a nem felújított házak fűtéséhez szükséges. Akiknek szigetelték a társasházát, ugyanannyit fizetnek, mint eddig, miközben fűtik az utcát és nyögik a felújítás költségeit. Elhitették velük, hogy annyival lesz kevesebb a fűtésszámla, mint amennyibe a felújítás került, ám nem szakaszolták a rendszert.

- Ez más veszélyeket is rejt...

B. Zs.: Egy hatvanlakásos panelház csak egyetemleges felelősség mellett kap hitelt a felújításhoz. Vagyis elég, ha egyvalaki nem fizeti a törlesztést, a többi lakó is elveszítheti otthonát, már ha ki nem fizeti a tartozást más helyett. Márpedig az a tapasztalatom, hogy szinte nincs olyan ház, ahol ne lennének - sajnos egyre többen -, akik nem tudják fizetni a törlesztőrészletet. Megkezdődött a tömeges eladósodás.

B. I.: Miközben "rajta ülünk" Európa legnagyobb melegvíz-kincsén, de nem használjuk ki, a geotermikus energia helyett gázzal fűtjük a házakat. De Szeged a napfény városa is, ám egy napkollektort sem látni a panelházak tetején, ami vizet melegíthetne, sőt most már a napenergia segítségével áram is termelhető, ősztől tavaszig pörgethetnénk visszafelé a villanyórát. Olyan megoldások, amelyekkel tömegek spórolhatnának, nem érdekelte a szocialistákat.

- Az egészségügy is nyögi az adósságokat.

B. I.: Az intézményeiket átadták az egyetemnek az összes adóssággal, így ma az egyetem fuldoklik a pénztelenségben. Sokan tiltakoztak az átadás ellen, de Szabó Gábor, korábbi - SZDSZ-es - rektor végigvitte, amit a koalíció eltervezett.

B. Zs.: A szocialisták tönkretették az egészségügyet. 2006-ban azzal kampányoltak, hogy építenek egy kétezer ágyas kórházi centrumot, ebből - a többi ígérethez hasonlóan - nem lett semmi. Mára huszonkét várólista alakult ki, s közel kétezer ember vár műtétre, van, aki másfél évet. Az ambulanciákon óriási a tumultus, miközben az egészségügyi intézmények orvoshiánnyal is küszködnek - így nehéz ellátni feladatukat.

- A valaha oly nagyszerű és pezsgő szegedi sportélet is a múlté.

B. Zs.: Az Európa-hírű Pick férfi kézilabdacsapatát már a szurkolók is kezdik elhagyni. Több száz millió forintot költött el az önkormányzat az új sportuszoda helyéül szánt telek megvételére, de a terv kútba esett, így a helyszűke miatt sokan kénytelenek lemondani az úszásról. Nem épült meg a megígért ötezres sportcsarnok sem, miközben a SZEOL futballstadion lelakottá vált, pedig még a nyolcvanas években is húszezrek jártak labdarúgó-mérkőzésre, de a baloldali városvezetés nem is akar minőségi labdarúgást a városban. A kajak-kenusok a kitűnő eredmények ellenére, mondhatni, nomád körülmények között készülnek a Tisza-parton. A Maty-éri pálya kifogástalan, de oda nehézkes mindennap eljutni.

- Létezik egyáltalán koncepció, amely a városi sportéletet támogatja?

B. Zs.: Botka László azt mondta, 600 millió forintot adnak a városi sportra. Ha valóban ennyit költöttek volna, akkor itt egészen másképp állnának az egyesületek. Amennyiben a szavazók ránk voksolnak vasárnap, ezen változtatunk, az olimpiai sportágakat is sokkal nagyobb összegekkel támogatjuk. De szeretnénk az iskolai testnevelésórák számát is megemelni, mert az egészséges életre nevelés később kamatostul megtérül.

- Számos szegedi utcában egyszerűen nincs járda...

B. I.: A belvárosban nincs gond, de ha valaki az újszegedi városrészben jár, sártenger fogadja, és kénytelen az úttesten menni. Meggyőződésem, hogy az eddigi képviselőinket ez, de más térségbéli probléma sem érdekli, többek között azért, mert Botka László szolnoki, Ujhelyi István pedig Hajdú megyéből származik.

- Mit tennének önök, ha bizalmat kapnak a választópolgároktól?

B. I.: Orbán Viktort idézve, ha a vidéki ember a multiknál vásárol két szelet karajt, akkor meghalt az ország. Nálunk eddig ez történt. Szegednek az lehetne a jövőképe - amit mi szeretnénk -, hogy a Dél-Alföld központjaként agrárcentrummá váljon, körülötte pedig termeljenek az emberek. Erre épülhetne feldolgozóipar, konzervgyár, üdítőgyár. A városban ugyan most is működik több paprikagyár, de a környéken sehol nem folyik paprikatermelés. Miért ne térhetnénk vissza a gyökerekhez, Magyarország agrárország volt, s ha jók voltunk a paprikatermelésben, akkor termeljünk paprikát. Adjuk meg a vidéki embernek a lehetőséget, hogy azzal foglalkozzon, amihez ért. Ez azonban kormányzati kérdés.