Az utóbbi hetekben ismét kisebb mennyiségű hab jelent meg a Rábán. A Pronas szép gesztusként értékeli azt, hogy az osztrák környezetvédelmi hivatal felajánlotta: ezentúl ők elemzik majd a mintákat. A habzásért felelősnek tartott bőrgyárak közül a legnagyobbra már felszerelték a szűrőt, a határtól legtávolabb eső a helyi települési tisztítóba vezeti szennyvízét, a harmadik pedig a válság miatt szinte már le is állt a termeléssel. A múlt csütörtökön Győrben találkozott a magyar és az osztrák külügyminiszter. Michael Spindelegger konstruktív légkörűnek minősítette a megbeszélést és hangoztatta: Ausztria és Magyarország között kitűnőek a kapcsolatok. Magyar kollégája emlegetett ugyan kisebb problémákat, de a magyar határra tervezett osztrák szemétégetőt valahogy nem említette. Pedig a BEGAS vitatott beruházása ellen már több mint négy éve folyamatosan tiltakoznak és akcióznak a szentgotthárdi környezetvédők a Greenpeace-szel együtt.

A tulajdonképpen az erőmű ellen szervezett a Pro Natura St.Gotthard civil szervezet egyik vezetője, Soós Zoltán bizakodik a számukra kedvező végkifejletben. Mint ismert, a helyi akcióik mellett több csatornán keresztül is próbálkoztak már az építkezés megakadályozásával: magyar EP-képviselőkkel együtt tiltakoztak Brüsszelben, vagy az ENSZ véleményezését kértek arról, hogy Szentgotthárd városát miért zárták ki a másodfokú engedélyezési eljárásból. (A Burgenland tartomány által kiadott építési engedély ellen több mint 300 magyar és 100 osztrák fellebbezést sikerült összegyűjteni és beadni.)

Soós szerint egyébként most nagy a csönd az erőmű ügyében, az osztrák média is hallgat. Annyi fejlemény mindenesetre van, hogy ha megvalósul egy magyar hulladékhasznosítási elképzelés, akkor "üzemanyag" nélkül maradhat a heiligenkreutzi monstrum, mert csak Ausztriából nem tudnák összeszedni azt az évi 325 ezer tonna műanyag szemetet, amelyre az eddig csak biomassza- és biogázégetőket építő BEGAS tervezte az erőművet. A magyar elképzelések szerint 125 milliárd forintból 25 helyszínen készülnének el olyan műanyaghulladék-hasznosító berendezések, melyekkel az ilyen szemét 97 százalékát folyékony alapanyaggá alakítanák át. (Viasz, fűtőolaj és higító lenne a végtermék többek között.) A térségben Szombathelyen és Zalaegerszegen is létesülne 2-2 ilyen egység, melyekben évente 12 ezer tonna műanyagot dolgoznának fel. Így az osztrákoknak Észak-Olaszországból kellene pótolni a kieső fűtőanyagot, de a kamionos szállítás ellen már most tiltakoznak az érintett osztrák települések.

A Pronas sem hagy fel az akciókkal, két hét múlva egy igazán nagy "durrantásra" készülnek, amelyről az MNO is részletesen be fog számolni.