A Külügyek Tanácsa a külügyminiszterek és a védelmi miniszterek együttes ülésével kezdődik, amelyen részt vesz Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár is. Az ülésen a miniszterek megvitatják az afganisztáni válságkezelés helyzetét, és véleményt cserélnek az EU Afganisztán-Pakisztán stratégiai dokumentumának végrehajtásáról. Ezen kívül szó lesz a Külügyek Tanácsának védelmi miniszteri formációjáról, valamint az Európai Unió katonai műveleteiről is. A találkozón Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tájékoztatja a védelmi minisztereket az Európai Külügyi Szolgálat kiépítésének menetéről.

A Külügyek Tanácsának napirendjén szerepel még Szudán, Szomália és Madagaszkár, a kirgizisztáni helyzet, továbbá Grúzia. Várhatóan rövid eszmecserére kerül sor a nyugat-balkáni vízumliberalizációs folyamatról, illetve Albánia és Bosznia-Hercegovina vízummentességi perspektívájáról. Koszovó témáját a miniszterek előreláthatólag munkaebédjük alkalmával vitatják meg, amelyen szó lesz még a külkapcsolatokra fordított uniós források elosztásáról, illetve a stratégiai partnerekkel fenntartott kapcsolatok kérdéséről is.

Az ülésen várhatóan tanácsi következtetéseket fogadnak el a közös biztonság- és védelempolitikáról, az elnökválasztás utáni szudáni helyzetről, továbbá Burma/Mianmarról.

Az ülés margóján rendezik meg az EU politikai igazgatók tanácskozását, ahol Iránnal, valamint a "korfui folyamattal" kapcsolatos kérdések kerülnek napirendre.

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a miniszterek eszmecserét folytatnak a 2010. március 25-26-ai Európai Tanács (EiT) fontosabb eredményeiről és az azt követő lépésekről, valamint előkészítik az EiT 2010. júniusi ülését, különös tekintettel a Lisszaboni Stratégiát felváltó Európa 2020 Stratégia végrehajtására.

Szintén az ülés napirendjén szerepel az a tanácsi határozattervezet, amelyet Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő terjesztett elő március 25-én az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetéről és működéséről. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott egységes külkapcsolati rendszeren belül az EKSZ fő feladata az EU közös kül- és biztonságpolitikájának egységesebb és hatékonyabb megjelenítése, képviselete lesz.

A miniszterek ezen túlmenően megvitatják az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelettervezetet is. Ez a Lisszaboni Szerződés által bevezetett újítás lehetővé tenné, hogy a tagállamok legalább egyharmadából származó, minimum egymillió uniós polgár kezdeményezhesse, hogy az Európai Bizottság a hatáskörébe tartozó kérdésben jogalkotási aktusra tegyen javaslatot, ezáltal közvetlenül befolyásolva az uniós politikák alakulását.