Az Európai Uniós Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) nevű kutatóintézetben szervezett beszélgetésen Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: pártja arra törekszik, hogy a jövő év első felében esedékes soros magyar EU-elnökség munkája "tisztességes és ésszerű" legyen.

Terényi János, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója egyebek között arra mutatott rá, hogy a magyar pártok között a külpolitikai kérdésekben jobb az együttműködés, mint a belpolitikai témákban. Hozzátette, hogy a határon túli magyarság kezelését illetően viszont eltérő a pártok álláspontja.

Mint mondta, mára egyértelművé vált, hogy az érintett országok európai uniós taggá válása nem oldja meg automatikusan a kisebbségi problémákat.

A CEPS ezzel a vitával indította útnak az EU-tagországokban tartandó választásokat elemző sorozatát. Még a nyári politikai szünet előtt sor kerül a brit, a cseh, a holland és a szlovák választások elemzésére is.

A központnak a hétfői beszélgetést irányító munkatársa, Piotr Macjei Kaczynski bevezetőjében rámutatott, hogy a magyar eredménnyel tovább nőtt a kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárthoz tartozó kormányok túlsúlya az EU-ban.

A magyar belpolitikai témák közül az előadók elsősorban a Fidesz kétharmados többségének kérdéseit, a Jobbik szerepét, illetve a Lehet Más a Politika (LMP) parlamentbe jutását elemezték.

Schöpflin György egyebek között arra világított rá, hogy a második fordulóban sokan a Jobbik támogatói közül átszavaztak a Fideszre. Az EP-képviselő azt várja, hogy - korábbi európai tapasztalatokhoz hasonlóan - a radikalizmus Magyarországon is halványulni fog.

Törő Csaba, a külügyi intézet tudományos munkatársa úgy vélte, hogy a Fidesz kétharmados többsége mellett a Jobbiknak nincs esélye igazi beleszólásra a fontosabb kérdésekbe.

A hatalmas Fidesz-fölényről szólva Schöpflin György is hangsúlyozta, hogy Európában szinte egyedülálló a kétharmados többség. Annál is inkább látványosnak ítélte az eredményt, mert egyre inkább csökken az érdeklődés a politika iránt.

Az egypárti kétharmados többségre vonatkozó aggodalmakkal kapcsolatban Kaczynski utalt arra, hogy szükség esetén az Európai Unió is nyomást tud gyakorolni egy-egy kormányra.

A következő időszak feladatai közül Schöpflin György fontosnak mondta az alkotmány módosítását, amely szerinte azzal, hogy 1949-re datálódik, nemcsak elavult, hanem még mindig egyfajta jogfolytonosságot sugall a kommunista múlttal.

Az MSZP-vel kapcsolatban az EP képviselő úgy ítélte meg: ellenzékbe szorulása alkalmat adhat arra, hogy a modern szociáldemokrácia felé mozduljon el. Az LMP-t illetően pedig emlékeztetett arra, hogy egyebek között a Jobbikkal szembeni demokratikus erőként igyekezett beállítani magát.