Nagy kérdés, hogy mind hazai, mind pedig külföldi viszonylatban "botrányveszélyt" hordoz-e Simor András idő előtti menesztése. Megítélésünk szerint nem. Noha a jegybankelnök megbízatása három év múlva jár le, "személyzeti módosításra" azért van lehetősége a választásokat kétharmados többséggel megnyerő Fidesznek. A legkézenfekvőbb irány a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részleges vagy akár teljes összevonása. A szervezeti átalakítás elé pedig a nemzetközi szervezetek valószínűleg nem gördítenek akadályokat.

Miért is gördítenének? Emlékezzünk csak! Szász Károlyt, a pénzügyi felügyelet korábbi vezetőjét Gyurcsány Ferenc úgy távolította el székéből, hogy átalakította a szervezetet. Ha az új Országgyűlés ezen forgatókönyv mentén lép, vagyis a pénzügyi felügyeletet integrálja a jegybankba, változtatni lehet majd az elnök személyén. Ráadásul tavaly éppen a Figyelő írta meg, hogy Simor egyfajta offenzívát indított annak érdekében, hogy egyes PSZÁF-os jogkörök az MNB-hez kerüljenek. Még ilyet! Simort a saját fegyverével lehetne támadni?

A jegybankelnök - korábban legalábbis - a személyét ért támadások miatt úgy nyilatkozott, hogy az MNB függetlenségét támadják vagy kérdőjelezik meg. Egyébként, a tévhittel szemben, Simor nem pusztán a Fidesz szemében jelent szálkát. Tavaly nyáron például az MSZP frakcióigazgatója, Tóbiás József jelentette ki, hogy ciprusi cége miatt távoznia kellene a Magyar Nemzeti Bank éléről. Pedig Simort még Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök jelölte a jegybank élére. Szoros viszony fűzi ugyanakkor Bajnai Gordonhoz is, akivel a kilencvenes években dolgoztak együtt.

Az offshore-ügylet mellett más gondok is akadnak. Egyre több szakember állítja - köztük korábbi jegybankelnökök -, hogy a Simor vezette nemzeti bank helytelenül "állt" a válsághoz. Az MNB 2008 novemberében az egekbe emelte az alapkamatot, ami megakadályozta a cégeket abban, hogy olcsó hitelekhez jussanak. Míg másutt a jegybankok pénzt pumpáltak a gazdaságokba, nálunk ezzel szemben lefagyott a pénzügyi kölcsönzés. Olyannyira, hogy a kereskedelmi bankok nem a vállalatokat hitelezték, hanem a jegybankba tették a pénzüket magas kamatozás mellett, amelyet éppen az állam garantált. Idetartozik még, hogy a jegybank későn kapcsolt a devizahitelezés megszigorítása kapcsán is, lényegében akkor lépett, amikor hitelszűke lett úrrá az országban.

Ha a Fidesz eléri, hogy távozzon az MNB elnöki székéből Simor András, nem pusztán az offshore-lovagkornak kell véget érnie. Olyan vezetőre lenne szükség, aki a nemzet gazdasági érdekeit szolgálja. Nem kerékkötője, hanem előmozdítója a költségvetési és monetáris politika párhuzamos működésének.

Még nem tudni, hogy a jegybankcsata mivel zárul - Simor, úgy tűnik, nem akar távozni -, de ezt a háborút a Fidesz már rég megnyerte.

Már az offshore-ügy kirobbanásakor.