fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Verespatak: már nem az arany fénylik?
2010. április 28., 09:40
Ha a román kormány az idén nem dönt a verespataki bányatervről, az egész projektet ellehetetlenítheti. A terv közigazgatási úton történő leállítása rendkívül rossz üzenet lenne a romániai ásványi kincsek iránt érdeklődő befektetők felé - állítja Adriean Videanu, a bukaresti gazdasági tárca vezetője.

A miniszter nyilatkozatával egybecsengő módon a bányaterv engedélyezését immár évtizede sürgető Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vállalat, illetve ennek 80 százalékos kanadai részvényese, a Gabriel Resources Ltd. (GR) is azt állítja, a román hatóságok részéről nagyobb politikai akarat tapasztalható a beruházás kivitelezésére. Egyetlen akadály maradt csupán, a környezeti hatástanulmány engedélyezése, amelynek folyamatát Korodi Attila volt román szakminiszter 2007 őszén - érvényes településrendezési engedély hiányára hivatkozva - felfüggesztette. Borbély László (RMDSZ) jelenlegi környezetvédelmi miniszter is csak akkor hajlandó az engedélyeztetést folytatni, ha a cég garantálja valamennyi uniós norma szigorú betartását.

A verespataki bányaterv egyes adatairól a közvélemény soha nem szerzett tudomást. Nagy kérdőjel például, hogy megéri-e az RMGC-nek és a GR-nek a további erőfeszítés, amikor saját bevallásuk szerint eddig csaknem félmilliárd dollárt költöttek a tervre, anélkül hogy egyetlen gramm aranyat nyertek volna. Ha ugyanis az eddigi és a feltételezett jövőbeli költségeket figyelembe vesszük, a valószínűsített 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kinyerése jelentős nyereséget nem vetít előre.

Nevük elhallgatását kérő forrásaink azt állítják, Verespatakon az igazi nagy érdek nem is az arany és az ezüst lenne, hanem olyan ritkaföldfémek, mint a volfrám, a berillium, a cézium, a stroncium, a rádium vagy az irídium. Lapunk által megkérdezett erdélyi környezetvédők a volfrámra gyanakszanak, geológusok azonban inkább berilliumot sejtenek ipari érdeklődésre számot tartó mennyiségben. Hasonló gyanú merült fel anno a nagybányai nemesfémzagyok iránti külföldi érdeklődés kapcsán is. A nagybányai Aurul (később Transgold) cég nem helyben öntötte rudakba a zagyokból ciánozással kinyert aranyat, hanem az aranyoldatot Svájcban és Nagy-Britanniában dolgoztatta fel. Anélkül azonban, hogy az exportpapírokon az oldat arany-, illetve ezüsttartalmán kívül más ritkafém-koncentrációkat feltüntetett volna. A Nagybánya környéki nemesfémzagyok jelentősmennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhatnak, köztük berilliumot is, de a pontos vegyi összetételüket Románia mindig titokként kezelte. A berilliumot elsősorban a repülőiparban és az űrtechnológiában használják, rendkívül keresett anyagnak számít.

(Népszabadság)