A veszteséget természetes fogyás - például villámcsapás okozta tűzvészek - és emberi tevékenység egyaránt okozta. Az erdős terület méretének, illetve a fogyás mértékének pontos ismerete nélkülözhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás mértékének kiszámításához, valamint a klímaváltozás modellezéséhez - közölték a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában megjelent tanulmányukban.

A teljes veszteség 1 011 000 négyzetkilométernyi fás területet jelent, a vizsgált öt év során évente átlagosan 0,6 százalékos a csökkenés. A vizsgálat kezdetén a világ erdőségeinek összterülete 32 688 000 négyzetkilométert tett ki.

A sarkvidéki erdőség - amely a Föld teljes fás vidékeinek 26,7 százalékát jelenti, és amely jelentősége az esőerdőkéihez hasonló - szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket: 4 százalékkal csökkent, ennek kétharmada természetes okoknál fogva pusztult ki - jelentették ki a Dél-Dakotai Egyetem és a New York-i Állami Egyetem kutatói.

A trópusi vidékek esőerdőinek összterülete 11,5 millió négyzetkilométer. Ez az erdő a világ legnagyobb egybefüggő fás területe. Az itt elszenvedett veszteségek a teljes csökkenés 27 százalékát teszik ki, azaz a világ esőerdeinek 2,4 százaléka veszett el a vizsgált öt évben. A meleg éghajlati öv száraz vidékeinek erdői (a világ teljes területének 21,8 százaléka) 2,9 százalékkal csökkentek, ez a teljes veszteség 20,2 százaléka. Végül a Föld teljes erdőterületének 16,1 százalékát (5,2 millió négyzetkilométer) kitevő mérsékelt égövi erdők 3,5 százalékban pusztultak el, ezzel 18,2 százalékban járultak hozzá a teljes veszteséghez.