Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) hétfőn megkapta az első politikai jóváhagyást uniós szinten, amikor a tagállamok külügyminiszterei zöld jelzést adtak az új intézmény működési kereteit rögzítő tanácsi határozat-tervezetnek. A Tanács jóváhagyása szükséges de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy a külügyi szolgálat felállhasson és megkezdje tevékenységét. Ehhez ugyanis még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, amelynek az együttdöntési eljárás alapján beleszólása lesz két másik jogi aktus, a személyzeti és a pénzügyi szabályzat módosításában, továbbá a későbbiekben a 2010-es költségvetés módosításában is.
Az EKSZ-ről kötött alku (ezt részletesen lásd a BruxInfo április 26-i hírlevelében) kis- és közepes méretű országok számára egyik legfontosabb mozzanataként a határozat leszögezi, hogy a szolgálat felállítása során figyelembe kell venni a földrajzi egyensúlyt és az egyes országok érdemi részvételét. Ezt egy tíztagú érdekcsoport, amelynek Magyarország is a tagja, garanciának tekinti arra nézve, hogy a külügyi szolgálatban megfelelően reprezentálva lesznek. A tízek álláspontját Ausztria külügyminisztere fejtette ki a hétfői ülésen.
Catherine Ashton, kül- és biztonságpolitikai főképviselő ugyancsak a tízek igényére abba is beleegyezett, hogy egy hónapon belül kész tervvel áll elő arról, hogyan valósuljon meg 2013 júliusáig a tagállamok egyharmados képviselete az EKSZ-ben. Az északi államok beérték volna egy szóbeli ígérettel, ám Balázs Péter magyar külügyminiszter az ülést követően a BruxInfónak azt mondta, hogy többek között ő is ragaszkodott ahhoz, hogy ennek az ígéretnek papíron is legyen nyoma. Mint ismert, a leendő diplomáciai szolgálatban elvileg egyenlő létszámban kell majd jelen lenniük a Tanács, a Bizottság és a tagállamok képviselőinek.
Ashton hétfőn arra is ígéretet tett, hogy teljes átláthatóságot teremt majd a kinevezéseknél. Közölte, hogy a 32 folyamatban levő delegációvezetői posztokra történő kinevezések során minden helyre egy három nevet tartalmazó szűkített listát kér majd be, és személyesen kerít majd sort az összes jelölt (jelen esetben 96) meghallgatására. Alexander Stubb finn külügyminiszter erre viccesen megjegyezte, hogy Ashtonnak felmentést kell kérnie a munkaidős irányelv rendelkezései alól, ha a jövőben személyesen kíván meggyőződni minden poszt várományosának az alkalmasságáról. Balázs Péter szerencsétlennek tartotta azt, hogy a külügyi szolgálat felállítása és az EKSZ tényleges működtetése időben egybeesik, ahelyett, hogy kellő időt hagytak volna az előbbire.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy a politikai megállapodás ellenére is akadnak még elvarratlan szálak, ezek közé tartozik például Ashton helyettesítésének a kérdése.