Egy olyan országról beszélünk, amelynek kétszer is olyan miniszterelnöke volt, akit soha és semmire sem választott meg népe. Egy olyan országról, ahol kormányzat, párt és baráti oligarchia államellenes összeesküvésbe fonódott össze.

Egy olyan országban, ahol a kormány és pártja nem hazudja szét magát, nem kell azt mondani, hogy az egyik legfontosabb lépés a bizalom visszaszerzése.
Magyarországon azonban ma ez az első!

A polgárnak bíznia kell az államban! Tudnia kell, hogy ez az állam érte működik, és nem csupán adóforintjait akarja különböző trükkökkel kifacsarni.

Az Orbán Viktor által tegnap vázolt új kormányzati struktúra erre ad reális esélyt.

Az alap: elválasztják a politikát az államigazgatástól. Minden feladatnak egyértelmű felelőse lesz, s nincsenek keresztbe fonódó hatáskörök és hivatalok. A minisztériumot politikus vezeti majd, neki kell számot is adnia majd ágazatáért. Azonban a közigazgatást nem szőheti át a politika.

Egyszerűsítsünk: főosztályvezető és büfés nem azért lesz valaki ezután, mert van párthaverja, hanem mert ért a munkájához. De ne álljunk meg itt! A postásnak, a vasutasnak és tanárnak sem kell attól félnie, hogy négyévente utcára kerül, mert szakmai elbírálását újabb és újabb politikai ejtőernyős végzi. Ugyanezen okból nem kell tartania a rendőrnek sem a törvény betartásától és végrehajtásától, mert tudja, hogy az állam mögötte áll. S akkor nem kell félnünk attól sem, hogy politikai ukázra húz elő viperát a kommandós, vagy nyomozza le ismerőseinket a titkosított munkatárs. Nem fogják azt tenni, egyszerűen azért, mert a mérce a szakmaiság és nem a párt- és pénzhűség lesz. De ha a korrupciót számon kérik, és nem fizetéskiegészítésként eltűrik, az ingatlanhivatal intézője sem fog időt és baksist húzni.

Az állam működését végre nem a választási ciklus, hanem az ország nemzeti érdeke szabályozhatja. Ez a történelmi példa, s nem pártállam vegyítése az urambátyámozással.
Idealista utópia? Az elmúlt években tették azzá a szocialisták és együttműködőik.

Ma a kétharmaddal reális esély van megteremtésére. A közigazgatás depolitizálása után persze óhatatlanul kevesebben is élnek meg belőle, a volt kancellária létszáma például a felére apad. Az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal úgy működött, mint annak idején az MSZMP Központi Bizottsága, csak sokkal drágábban és fölöslegesebben. Miért? Kár magasröptű eszméket vagy politikai stratégiákat keresni: a párhuzamos hatalom kiépítése a dupla lopásra adott lehetőséget.

Az új Miniszterelnökségnek egyértelmű feladatai lesznek, nem játszik második kormányt. S világos az is, hogy a közigazgatás átszervezésének felelőseként más minisztereket is felügyel Navracsics Tibor, Orbán Viktor helyettese.

Aki tegnap tucatnyi miniszternévre vágyott, joggal csalódhatott az új kormányzati rendszerben. Abba ugyanis - Orbánt idézve - sem a rangkórság, sem a kormányzati dáridó nem fér bele. A latin miniszter szó szolgát jelent, most valódi közszolgává kell válnia. A Fidesz elnöke jövendő miniszterelnökként ezt és ennek betartatását vállalta. Magyarország túlnyomó többsége ezért szavazott rá áprilisban.

A szocialisták oligarchikus kormányzásának minden szinten vége lehet. A munka elkezdődött.