FIDESZ.HU > Vélemények > Publicisztika Nyomtatás
Ablak bezárása
Az ifjú gárda
Amikor a második forduló ment, csak a tévét néztem, és nagyon csodálkoztam, hogy a szocialista képviselők nagyágyúi milyen pocsékul leszerepeltek az egyéni körzetekben. Lemaradtak, mint a borravaló, ahogy nagyanyám használta ezt a kis kárörvendést. Még a Jobbikhoz képest is sok helyt siralmas volt a szereplésük. Derengett nekem, hogy az előző voksoláskor Dávid Ibolya alig kapott Tamásiban valamit, de Herényi Károly sem volt népszerű. Hát persze, mind a ketten listáról jutottak be. Nem tudom elemezni a magyar választási rendszer őrületesen bonyolult és üdvözítő voltát, annyit azonban még az ilyen amatőr is kiszűrhet, hogy megette a fene azt az országos politikai celebet, aki saját városában, községében, szavazókörzetében majdnem lenullázza magát.
Létrehozva: 2010. április 30., 10:07

Érteni vélem, hogy a lista mekkora mentőöv. Nagyon ügyesen bekerülni a parlamentbe, ott pedig úgy forogni, hogy a következőről se maradjál le. A választót meg nagyon sajnáljuk, de a rendszer így működik. Mire ezt végiggondoltam, már meg is volt az MSZP képviselőinek névsora, és vele a húsz éve beígért szlogen: a megújulás, a most megújulunk, a most aztán becsszó megújulunk, és a fogjunk össze az ördögi Orbán túlhatalma ellen, mellesleg újuljunk meg. Amúgy, ha van párt, amelyik minden értékét elvesztette, tekintélyét eljátszotta, mindenkit becsapott, és mindenkinek hazudott, majd az országot a katasztrófa szélére sodorta, az a Magyar Szocialista Párt. A vereség megsemmisítő erejű és kijózanító... lehetett volna.

Gondoltuk, nagy zakó, nagy tanulság. Tartott is a belátás durván egy napig. Egy nap múltán, hogy el ne felejtsük őket, már a képernyőn sorjáztak: Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Kovács László, Szekeres Imre rezzenetlen arccal folytatják, ahol abbahagyták. Az ifjú gárda összetétele igen változatos: Bárándy Gergely, Gyurcsány Ferenc, Juhász Ferenc, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó, Nyakó István, Simon Gábor, Steiner Pál, Szűcs Erika, Vadai Ágnes, Veres János, Vitányi Iván és még sok-sok szeretett örökifjú, mint Puch vagy Boldvai "etársak". Csupa politikai celeb, akik húsz éve minden évben megújulnak, de a sajnálatos körülmények miatt ez sohasem sikerül.

A megújulás helyett ködös programok és vágyálmok hangzanak el: Gyurcsány minden hétfőn kikészítené Orbánt, hogy elátkozza a napot is, amikor kormányt alakított. Az igazi megújulás! Mesterházy Attilától, akit a vereség agg filozófussá tett, tudjuk, hogy Orbán máris kimutatja a foga fehérjét, mert rossz lesz a devizahiteleseknek, mivel az MNB önállóságát fúrja. Igazából ő lenne a jó miniszterelnök, de a szerénysége nem engedi mondani. Szekeres Imre ifjú arc, ha holnap kineveznék a grillázsdíszsütödék igazgatójának, azt is nagyszerűen vezetné. Ha a grillázskommandó kilopná az összes cukrot a desszertből és a sarkon árulnák feketén, Szekeres egy sarokkal odébb szállna ki a szolgálati BMW-ből, és nem látna semmit. Üdvözöljük Kovács Lászlót, a gárda örökifjú élharcosát. Tudja a bukás okait, melyekben a legjelentősebb tétel az undorító, elviselhetetlen ellenzék volt, amely megbuktatta az amúgy sikeres kormányt, és ha őt megkeresik, hát ő igen, ő vállalja, hogy a megújulásig vezeti a pártot. A megújulás szerintük az, hogy Szekeres váltja Kovácsot, Kovács váltja Gyurcsányt, és így tovább körbe-körbe. Szerintünk a megújulás, ha visszavonulnak egy lakatlan szigetre, és megpróbálnak úgy élni, mint más állampolgárok szerte a világon, ártalmas és erőszakos téveszmék nélkül. Vagy beletanulnak új szerepükbe, vagy addig feleződnek, míg elfogynak.