Az Állategyészségügyi világszervezet (OIE) jelentése szerint paraziták, vírus- és baktériumfertőzések, féreg- és rovarirtó szerek, illetve a környezetükre gyakorolt emberi tevékenység miatti alultápláltság játszott szerepet a mézelő méhek számának visszaesésében.

A méhközösségek általában tagjaik öt százalékát veszítik el évente, ám a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collapse Disorder, CCD) felbukkanása óta egy-egy közösség harmada, fele, sőt akár 90 százaléka is elpusztul.

Az Egyesült Államokban tavaly - a múlt hónapban nyilvánosságra hozott kormányzati adatok szerint - 29 százalékkal csökkent a mézelő méhek száma, ezt megelőzően 2008-ban 36, illetve 2007-ben 32 százalékkal. A rejtélyes méhpusztulás az Egyesült Államokon kívül Európában, Japánban és másutt is a mezőgazdasági termékek jelentős hányadát veszélyezteti.

"A méhek hozzájárulnak a globális élelmiszerbiztonsághoz, és kipusztulásuk szörnyű biológiai katasztrófát jelentene" - áll az OEI jelentésében. Egyes becslések szerint az élelmiszerek harmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közreműködésének köszönhetően kerül a tányérunkra.

Az OIE szakértői az általuk lefolytatott globális áttekintés során arra a következtetésre jutottak, hogy a peszticidek (féreg-, rovar- és baktériumirtó szerek) felelőtlen használata károsíthatta a méhek egészségét, ezáltal érzékenyebbé váltak a különféle betegségekre. A klímaváltozás is szerepet játszhat a szakértők szerint. Korábbi kutatások különböző paraziták kártékony hatását is bizonyították, ilyenek például a Varroa destructor és Varroa jacobsoni atkák, valamint egy egysejtű parazita, a Nosema ceranae. Európába nemrégiben került be az ázsiai lódarázs, a Vespa velutina, amely a kaptárak közelében áll lesben, és elkapja a mézelő méheket. További gyanúsított az alultápláltság: megafarmok és terjeszkedő elővárosok rontják a méhek esélyeit a megfelelő táplálkozásra.