- Milyen szerepe van és lehet a logisztikai iparágnak a magyar gazdaságban?

- Közhelyszerű a válaszom: központi szerepe van, hiszen a gazdaság érrendszere a logisztika, ugyanis az árut, a szolgáltatást el kell vinni a rendeltetési helyére. A belgazdaság szempontjából így meghatározó a jelentősége, de Magyarország földrajzi helyzetéből fakadóan Közép-Európa, sőt egész Európa gazdasági életében is nagyon fontos szerepe van. Azzal a tévhittel kapcsolatban, amely szerint Magyarországot nem lehet megkerülni szállítás, szállítmányozás szempontjából, rossz hírem van. Ha ugyanis még sokáig azt tesszük, amit az elmúlt években, akkor igenis meg lehet kerülni. Európában nemcsak az országok és az iparágak vetélkednek egymással, hanem a szállítási irányok is. Nyilvánvaló, hogy e téren Magyarországnak kiválóak az adottságai, de ha ezeket elhanyagoljuk, akkor országunkat el fogják kerülni ezek az útvonalak. Az elmúlt évek szemlélete miatt Magyarország jelenleg a szállítás és a személyforgalom, vagyis a teljes nemzetközi közlekedés hátrányait kénytelen elviselni. A környezetterhelésre, az utak túlzott igénybevételére gondolok, miközben logisztikai lehetőségeink jelenlegi alacsony szintje miatt az ezekben rejlő lehetséges hasznot nem vagyunk képesek kiaknázni. Hadd említsek egy példát. A csepeli szabadkikötő nagyszerű fordítókorongja lehetne egy felső és alsó szakaszos dunai hajózásnak, ehelyett egészen más - például ingatlanfejlesztési - célokat szolgál.

- De ahhoz, hogy logisztikai torzókat találjunk, nem kell ilyen történelmi múltú létesítményt vizsgálnunk, ott van például a néhány éve átadott Győr-Gönyű kikötő. Az miért nem működik?

- Ez a kikötő nincs befejezve, a vízparti létesítményei ugyan elkészültek, de a háttér logisztikai hálózata csak részben épült ki, és ráadásul szerencsénk sincs vele. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei miatt alapvetően kevesebb az áru, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy ez a kikötő jelenleg nem működik. A létesítmény félkész, rendszerbe építését tekintve is és műszakilag is.
A vasúthálózatra ugyanez vonatkozik. A legutóbbi mellékvonal-bezárások után napjainkban 6600-6700 kilométeres pályaszakasz van, ebből több mint négyezer kilométeren van lassú jel, és nemcsak a szárnyvonalakon, hanem a nemrég felújított fővonali szakaszokon is. Tehát vagy a kivitelezés vagy a karbantartás nem jó, de lehet, hogy akár mindkettő. A vasút esetében fontos elem a villamosítás. A hazai vasútnak sem mindegy, hogy magyarországi előállítású villamos energiával működik-e vagy import gázolajjal, ahogyan a tranzitszerelvényeknek sem elhanyagolható, hogy mozdonyt kell-e váltani vagy sem. Visszatérve a vasúti áruszállításra, az ágazatnak ma elég rossz a kiszolgálási ideje. Amíg a vasút áruszállítási szolgáltatási színvonalát nem tudjuk emelni, addig nyilvánvaló, hogy a háztól házig szállító kamion előnyben van vele szemben. Ismert, hogy értékesítették a MÁV áruszállító vállalkozását, a Cargót, ám kérdés, hogy mennyire érdemes, illetve lehet a hazai teherszállítási ágazatot - akár távlatosan megcélozva is - újjáépíteni.

- A kudarcos logisztikai beruházások mellett például a közlekedési infrastruktúra terén eredményeket is fel lehet mutatni.
- Ma, amikor a szállításról, közlekedésről beszélünk, inkább a feladatokat, a problémákat említjük. Eközben nyilvánvaló, hogy épült pár száz kilométer autópálya Magyarországon, aminek örülni kell, hiszen ezzel gazdagodott az ország. Az egy másik kérdés, hogy ez milyen áron épült meg, s hogy az elmúlt években átadott, de ki nem fizetett autópályák költségei milyen irgalmatlan terhet jelentenek az elkövetkezendő húsz év gazdaságára, társadalmára.

- A leköszönő kurzus által elfogadott logisztikai akciótervet mennyire tartja elfogadhatónak a későbbi időszakban?

- Abban egyetértés van a szereplők között, hogy a gazdaság gyors ütemű fejlesztése elképzelhetetlen a logisztika nélkül. A foglalkoztatás megváltoztatása elképzelhetetlen a logisztikai lehetőségeket javító infrastrukturális fejlesztések nélkül. Az elkövetkezendő hetekben felálló új kormány minden eddigi célkitűzéséhez szükség lesz logisztikai rendszerekre, ezért azt gondolom, hogy az akcióterv általános irányultsága nem változik, de egyes elemeinek súlya, prioritása vélhetően igen.