A kutatás eredményeit összegző közlemény szerint azonban még ezzel együtt is mindössze minden második lakos, legnagyobb arányban a nők gyűjtik anyaguk szerint külön válogatva a csomagolási hulladékokat. Bár a szelektív gyűjtésben résztvevők aránya 2008-ról 2010-re csak csekély mértékben, 52 százalékról 54 százalékra nőtt, a társadalmi célú reklámok eredményeként a hulladékképződés megelőzését is fontosnak tartó lakosok aránya számottevő mértékben, 32 százalékról 45 százalékra bővült. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre több olyan lakos gyűjt szelektíven, aki nemcsak a visszagyűjtést, de a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését is szem előtt tartja - derül ki a közleményből.

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. megbízásából a TNS Hungary Kft. immár harmadik alkalommal készíti el azt az országos, reprezentatív kutatást, amely az idén 1.002 fő megkérdezésével vizsgálta a magyar lakosság szelektív gyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét, preferált hulladékgyűjtési eljárásait, szokásait, mindennapi gyakorlatát, illetve a környezetvédelmi kampányok hatását a "zöldszemlélet" kialakulására és erősödésére.

Ma már a magyar lakosság 96 százaléka ismeri vagy hallott valaha a hulladékgyűjtésnek erről a formájáról. Saját megítélése szerint, 10-ből 8 megkérdezett lakóhelyén működik szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek jelenléte az elmúlt két év során leginkább a vidéki nagyvárosok lakosai körében vált érzékelhetővé. Amíg 2008-ban a vidéki nagyvárosokban élők 83 százaléka, addig 2010-ben már 96 százaléka vélte úgy, hogy lakóhelyén elérhető a szelektív gyűjtés valamely formája; a megkérdezettek 60 százalékának véleménye szerint a gyűjtőszigetes, 2 százaléka szerint a házhoz menő, úgynevezett zsákos gyűjtési rendszer, 17 százalékuk tapasztalata szerint pedig mindkét rendszer együttesen.
Annak ellenére, hogy saját megítélésük szerint, a lakosok 80 százalékának van lehetősége a szelektív gyűjtésre, abban jelenleg mégis mindössze csak 54 százalékuk vesz részt, amely csekély mértékű növekedés a 2008-ban mért 52 százalékhoz képest.

A kutatásban megkérdeztettek passzivitása több okra vezethető vissza: 33 százalékuk a gyűjtés otthoni körülményessége, 22 százaléka pedig az otthoni hely hiánya miatt nem szelektál. A nem gyűjtők további 27 százaléka a gyűjtőhelyek lakóhelyüktől való relatív távolsága miatt passzív, habár ez az adat pozitív változást takar, mivel két éve még a megkérdezettek 33 százaléka vélte nagynak a távolságot.

Az ÖKO-Pannon kutatásában megkérdezettek véleménye szerint a lakosság szelektív gyűjtésben való részvételét egyrészt további hulladékgyűjtő edények kihelyezésével, az edények ürítési gyakoriságának növelésével, másrészt pedig szélesebb körű tájékoztatás, reklámozás révén lenne célszerű javítani.

Idén a felmérésben megkérdezettek úgynevezett "szelektív hulladék kosarában" 33 százalék műanyag, 29 százalék papír, 14 százalék üveg, 13 százalék zöld hulladék, 7 százalék fém és 5 százalék italos kartondoboz volt.

Az anyaguk szerint különválogatott hulladékokat a kutatásban megkérdezettek 1 százaléka naponta, 15 százaléka hetente többször, 38 százaléka hetente egyszer, 27 százaléka havonta többször, 12 százaléka havonta egyszer, további 16 százaléka pedig ennél ritkábban vitte vissza a gyűjtőszigetekre.