FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió Nyomtatás
Ablak bezárása
Közösségi portálokon szólítaná meg a fiatalokat az EU
Az új online kommunikációs lehetőségekről volt szó az EP kulturális szakbizottságának 2010. április 27-i ülésén, ahol megvitatták a dán Morten Løkkegaard témával foglalkozó jelentését. A közösségi oldalakon történő intenzívebb uniós kommunikáción túl a képviselők több uniós hírt látnának szívesen a tagállami médiában, és növelnék a Brüsszelbe akkreditált újságírók számát.
Létrehozva: 2010. május 5., 12:31 | Utoljára frissítve: 2010. május 5., 12:34

"Bőséges információ áll rendelkezésünkre az EU-ról, de kevés a valódi kommunikáció" - mondta az EP kulturális szakbizottsága ülésén jelentése előterjesztésekor a témafelelős a múlt héten. Az uniós polgárok igényeit és szokásait kell figyelembe vennünk, a felülről lefelé megközelítés nem járható út - tette hozzá.

Az új internetes közösségi portálokon zajlik a fiatalok közötti párbeszéd. Az itt közzétett tartalmakat nem csupán olvashatják, hanem kommentálhatják is, valamint ezeken az oldalakon információt szerezhetnek és oszthatnak meg - mondta a képviselő. A közösségi média emellett ideális felületet nyújt "az új európai történet" megosztására is, az EU-ban felnőtt olvasói generáció számára. Ahhoz, hogy megszólítsuk a célközönséget, "ott kell lennünk, ahol a beszélgetés folyik", azaz a Facebookon, Twitteren és más online közösségi oldalakon - mondta Løkkegaard. A képviselő hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Parlament "úttörő volt e tekintetben az elmúlt évben, mivel választások előtt számos közösségi felületen is kampányolt". Løkkegaard a magánszektor e téren szerzett tudására és tapasztalatára utalva javasolta a köz- és magánszféra közötti partnerség közösségi oldalakon történő népszerűsítését is.

Több EU-hírt a közszolgálati médiába!

Annak érdekében, hogy a tagállami közszolgálati médiában minél nagyobb teret kapjanak az uniós hírek a jelentéstevő arra kérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki iránymutatásokat.

"Ez persze csak egy kísérlet. Bővebb tájékoztatást szeretnénk elérni. Nagyobb nyomást gyakorolnánk a tagállami médiára azért, hogy több újságírót küldjenek Brüsszelbe. Aggódom a Brüsszelben akkreditált újságírók számának csökkenése miatt" - mondta Løkkegaard. Lorenzo Consoli, az International Press Association elnöke szerint, míg 2005-ben 1300 újságírót akkreditáltak az EU-hoz, ma már csak 800-at.

Silva Costa képviselő egyetértett abban, hogy "legyen utalás az EU-ra a közszolgálati szerződésekben", ami jelentősen hozzájárulna a hatékonyabb információszolgáltatáshoz. De Petra Kammerevert arra figyelmeztetett: "Nincs azzal semmi baj, hogy a műsorszolgáltatókat részletesebb uniós hírszolgáltatásra szólítjuk fel, a tagállami iránymutatások kérésével viszont nagyon érzékeny területre lépünk".

Løkkegaard azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy szerkesztői ellenőrzéstől mentes független újságírókból álló munkacsoportot, amely eleget téve a hírszolgáltatás újságírói kritériumainak különböző média felületeken naponta uniós híreket tenne közzé.