A Magyar Rádió vezetéséért egy személyben felelős elnök asszonynak nem egy döntése, eljárása olyan jellegű, hogy azokról valóban a független magyar bíróság mondhatná ki a döntő szót - nyilatkozta kedden a Népszavának Agárdi Péter, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének MSZP-s alelnöke. Szerinte Kondor visszaél törvény adta hatalmával, megsérti a médiatörvényt és más jogszabályokat. Mint mondta, a hírműsorok egyre feltűnőbben egyoldalúak, súlyos vétség, hogy az "uszító hangvételű, gyakran gyűlöletkeltő Vasárnapi Újságot" az elnök harcos politikai kiállással a jelenlegi formájában megtartja és védelmezi, illetve az elkötelezett jobboldali pártos nyilatkozataival is rendre megsérti a médiatörvényt. Szerinte hajtóvadászat folyik azok ellen a munkatársak ellen, akik szót emelnek Kondor Katalin eljárásai miatt. Felsorolja Borenich Pétert, az üzemi tanács elnökét, Győri Lászlót, a Független Rádiósok Szakszervezetének elnökét. Barát Józsefet - véleménye szerint - nemcsak azért távolítják el a rádióból, mert önállóan gondolkodik, hanem mert ő is az üzemi tanács tagja. Agárdi szerint Szadai Károly kuratóriumi elnök és a jobboldali többség nem szakmai szempontok alapján tevékenykedik; megakadályozzák már azt is, hogy a kényes ügyeket napirendre vegyék, döntő kérdésekben pedig folyamatosan ellenük szavaznak.
Az elnökség MSZP-SZDSZ-es tagjai és a ellenőrző testület balliberális tagja a napokban nyílt levélben fordult az Országgyűlés szocialista elnökéhez, Szili Katalinhoz és Pető Ivánhoz, a kulturális bizottság SZDSZ-es elnökéhez.
Szadai Károly, a kuratórium Fidesz által delegált elnöke Agárdi szavaira reagálva leszögezte: az MSZP és az SZDSZ a kormány segítségével végső rohamra indul a Magyar Rádió ellen is. Szadai szerint Agárdiék törvénytelenségekre, a konkrétumok nélkül előcitált ügyekre való hivatkozása hasonlatos az 1956. novemberi Kádár-kormány megalakulásához, amikor is egy maroknyi szovjetbérenc behívta az idegen csapatokat az országba. Úgy látja, ilyen lépést készítenek elő Agárdiék, akik megnyilvánulásaikkal a rádió megszállását tűzték ki célul. Hozzáfűzte: a kormánypárti kurátorok mind a kuratóriumi elnökségben, mind a társadalmi küldöttekkel kiegészült nagykuratóriumban kisebbségben vannak véleményükkel. Leszögezte: a közrádió a független intézmények sorába tartozik, amelyet mindeddig sem megfélemlítéssel, sem politikai zsarolással nem sikerült térdre kényszeríteni. Leszögezte: mindaddig, amíg jogállamiság van Magyarországon, addig ezt a függetlenséget meg is tudják tartani. Mint mondta, a Magyar Rádió műsorai kiegyensúlyozottak, pártatlanok és pontosságra törekednek. Szavai szerint Agárdiék megnyilvánulásai célkeresztbe állítják Kondor Katalint, s a félelemkeltés eszközeivel igyekeznek a rádiós dolgozókat a vezetéssel szembefordítani. Kitért arra, hogy a gazdasági ellehetetlenülés szélére sodorta a Magyar Rádiót: miután törvényellenesen átvállalta a polgároktól az előfizetési díjakat, a jövő évi költségvetési támogatásuk 1,5 milliárd forinttal kevesebb lesz, mint az idén. Utalt arra, hogy a kormányzati ígéretek ellenére semmilyen segítséget nem kap a közrádió ahhoz, hogy magas szakmai színvonalát megőrizze.

Pindroch Tamás - Magyar Nemzet

Agárdi és a Tiszatáj

Emlék a közelmúltból: a szegedi Tiszatájban 1986 júniusában megjelent Nagy Gáspár költő A fiú naplójából című verse, amely Kádár Jánost és rendszerét rendkívül kellemetlenül érintette: "És a csillagos estben ott susog immár harminc / évgyűrűjével a drága júdásfa: ezüstnyár rezeg / susog a homály követeinek útján s kitünteti őket / lehulló ezüsttallérokkal érdemeik szerint illőn." A közlés következtében a lapot fél évre betiltották, a párttag szerkesztők pártfegyelmit kaptak és elbocsátották őket.
Az ügy megbolygatta a kulturális közéletet. Agárdi Pétert például erre a mondatra ragadtatta 1986 szeptemberében: "Kapjon »végre« pártbüntetést is, ha valaki folyamatosan megsérti a párt eszmei, ideológiai, politikai és cselekvési egységét." Az Agárdi által írt levél címzettje Radics Katalin, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője. (Életrajza szerint ekkor Lendvai Ildikó, az MSZP mostani frakcióvezetője a párt említett részlegén volt munkavállaló.) Agárdi így zárja levelét : "Kedves Kati! Szeretném, ha levelemet akként olvasnád és értelmeznéd, ami: vagyis nem az Osztály volt munkatársának kéretlen tanácsadásaként, beavatkozásaként, hanem egy felelősséget érző s vállaló kommunista véleményeként." Agárdi Péter 1987-ben József Attila-díjat kapott. Kovács László, az MSZP mai elnöke, akkori külügyminiszter-helyettes ily módon kapott tájékoztatást az ügyről 1986. július 7-i keltezéssel: "Kedves Kovács Elvtárs! Fontosnak tartanánk, hogy a mellékelt szigorúan bizalmas tájékoztató problémáról az egyéni látogatói program keretében az Egyesült Államokban tartózkodó Radics Katalin elvtársnő mielőbb információt kapjon, ugyanis várható, hogy a lap felfüggesztésével a nemzetközi sajtó is foglalkozni fog." A levélíró Knopp András, Radics Katalin helyettese. (A dokumentációt Müller Rolf a Kortárs 2001/7. számában publikálta, s a témával a Heti Válasz 2002. július 26-i száma is foglalkozott.)
Knopp Andrásról legutóbb a Heti Világgazdaság (HVG) így adott hírt: "Nem kevesebb, mint 187 milliárd forintos árbevétel mellett 13,6 milliárdos nyereséggel zárta 2003 első fél évét a tavaly december végén a Fejér megyei Csabdiban alapított, 3 millió forint törzstőkéjű Eural Trans Gas Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - tájékoztatta a HVG-t a hajdan közgazdaság-tudományi egyetemi filozófiatanár, majd Aczél György jobbkezeként az MSZMP KB kulturális osztályvezető-helyettese, Knopp András, a cég ügyvezetője. A kft. alap- és üzemanyag-nagykereskedelmi ügynök, s tőkéjéhez képest azért tudott ekkora profitot elérni, legalábbis Knopp szerint, mert a világ legnagyobb gázcégei közé tartozó orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz Ukraini között közvetít."

Szentkirályi András - Magyar Nemzet