Első pillantásra hihetetlen összegekkel "sokkolt" tegnap az Európai Unió: az euró és az egész euróövezet megmentését célzó intézkedések egyik pillére nagy vonalakban egy 750 milliárd eurós mentőcsomagra épül. Ám a befektetők bizalmának visszanyeréséhez szükséges második pillér is kezd kibontakozni előttünk: Spanyolország és Portugália újabb megszorító intézkedéseket vállalt az uniós pénzügyminiszterek találkozóján. Aztán, reméljük mindannyian, az olaszok is beállnak a sorba.
Tehát első pillantásra irdatlan mennyiségű pénzről van szó. Ha azonban azt vesszük alapul, hogy a spanyolok azonnal képesek lennének elkölteni 400-500 milliárd eurót a "közösből" államadósságuk kipofozására, más a mentőcsomag fekvése. Persze az EU-nak mielőbb lépnie kellett. Leegyszerűsítve ugyanis arról van szó, hogy a piac Görögországon túl is tekint. Vizsgálja, mely országoknál válhat esetleg fenntarthatatlanná az államadósság finanszírozása. Ha lefelé menő spirálba fordulnának a piacok, akkor nemcsak a görögöknek lehetnek majd súlyos gondjaik, hanem Európának és ezen keresztül az egész világnak, és persze nekünk is.
Hazánk államadósságának mértékéről annyit, hogy az az ország éves gazdasági teljesítményének több mint nyolcvan százaléka. Eközben nem pusztán az állam, de a háztartások, a magánemberek is eladósodtak. Számoljunk csak! 24 milliárd euró a magyar lakosság devizatartozása. Az éves lakossági devizahitel utáni törlesztés, plusz a kamat több mint 1200 milliárd forint, nagyjából annyi, mint az államadósság után a központi költségvetésből kifizetett kamat. Az oly sokat emlegetett sérülékenység két fő elemén kívül a leendő kormányt terheli még az IMF-EU-Világbank által nyújtott gigahitel visszafizetése, illetőleg a világgazdasági recesszió visszatérése. Utóbbi azért gond, mert a magyar gazdaság túlzottan exportra épül, következésképp: ha alacsonyabb fordulaton üzemelnek a globális cégek, mi ismét a mélybe zuhanunk.
Mi is a teendő?
A leendő kormány eltökélt az államadósság csökkentésében, a devizahitelesek megsegítésében, a gazdaság szerkezetének átalakításában. Csupa-csupa jó hír. Nem tudni azonban, hogy a közös kassza tényleg abban az állapotban van-e, mint amiről a Bajnai-kormány beszél. Ha pár százmilliárd forintos idei "többletlyuk" bukkan elő a költségvetésben, aligha lesz mód érdemi beavatkozásra. Ne legyen így, ám a Fidesz által felkért közgazdászok korábban még ezermilliárd forintos "pótlólagos deficittel" számoltak. Varga Mihály, a Fidesz szakpolitikusa pedig továbbra is gazdasági vészhelyzetet említ. Mindenesetre a tényfeltáró bizottság jelentését nagy figyelemmel várjuk. Addig is: Görögország negatív példája intő jel. Pontosabban az, hogy az államháztartási hiány és az államadósság alakulása került a világ szemében ismét a középpontba. Arról se feledkezzünk meg, hogy a Görögországnak szükséges pénzügyi segélycsomag ügyében folyó hosszú huzavona miatt a pénzpiacok elvesztették türelmüket, illetve a bizalmukat.
Az üzenet egyértelmű, olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely hihető a piacok, a finanszírozók, a befektetők számára arra vonatkozóan, hogy Magyarország ki tudja nőni az államadósságot. Ehhez részben a gazdasági növekedést élénkítő, részben a költségvetés hiányát majd folyamatosan csökkentő intézkedésekre van szükség.
Ilyen egyszerű ez. De nem lesz egyszerű teljesíteni.