Mielőbbi és határozott intézkedéseket, a marokkói paprika importjának felfüggesztését sürgeti Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő. A politikus az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén ezenkívül arra is felszólította John Dallit, az élelmiszer-biztonságért felelős európai biztost, hogy korlátozza az észak-afrikai országokból származó zöldség- és gyümölcstermékek behozatalát. Az ügy előzménye, amelyet lapunkban is megírtunk, hogy márciusban és áprilisban több, az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó mennyiségű növényvédőszer-maradványt tartalmazó, Marokkóból származó paprikát találtak Magyarországon.

A szállítmányból több száz kilogramm került a boltokba.
"Az eset megítélését több tény is súlyosbítja. Egyrészt a kérdéses növényvédő szer, a hexaklór-benzol használatát, annak egészségügyi kockázatai miatt már betiltották Európában. Másrészt az importőr cégről a magyar hatóságok korábban már megállapították, hogy - szintén Marokkóból származó - egészségre veszélyes paprikát hozott forgalomba. További aggodalomra ad okot, hogy nemcsak Marokkóból, hanem más észak-afrikai és közel-keleti országokból származó zöldség- és gyümölcstermékekben is találtak, már nem először, tiltott vagy a megengedett érték többszörösét meghaladó mennyiségű szermaradványokat" - hívta fel az unió figyelmét Glattfelder Béla. A magyar képviselő ezért azt javasolta az európai biztosnak, hogy korlátozza ezen termékek behozatalát mindaddig, amíg az európai élelmiszer-biztonságot veszélyeztető áruk importjának a lehetősége fennáll. Glattfelder Béla konkrét példát is említett: az Európai Bizottság korábban több évre felfüggesztette a kínai méz importját, miután a megengedettnél nagyobb mennyiségű antibiotikumot találtak benne.

A képviselő kiemelte: újból benyújtja korábbi javaslatát, amely szerint az Európában már betiltott növényvédő szereket ne lehessen alkalmazni az importtermékek előállításakor. Azzal ugyanis, hogy a közösségi jogszabályok megengedik az unióból kitiltott szerekkel kezelt áruk behozatalát, indokolatlan versenyelőnyhöz juttatják a harmadik országbeli termelőket, miután ezek az anyagok általában olcsóbbak.

Glattfelder Béla szerint a magyar hatóságok jelenlegi intézkedései korántsem elegendők, s a fogyasztók érdekeinek megvédése határozottabb fellépést kíván. Hangsúlyozta: megengedhetetlen, hogy ugyanaz a cég, amely már korábban is forgalmazott egészségre káros terméket, ismét megtehesse ugyanezt.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint évente mintegy kétszázezer tonna szántóföldi, illetve hajtatott paprikát termesztenek hazánkban. A magyar paprikatermés mintegy negyven százalékát viszik ki az országból, a többit pedig belföldön értékesítik. Az össztermés tíz százalékát teszi ki az import, amely húszezer tonna, s leginkább a téli és kora tavaszi hónapokban, tehát az importőr csúcsszezonjában érkezik Magyarországra. A behozatalnak több mint a fele Marokkóból származik.

A rossz minőségű, mérgező importélelmiszerekkel kapcsolatban több szakember és szervezet is kifejtette álláspontját. A Zöld Válasz Környezet- és Fogyasztóvédő Mozgalom például elfogadhatatlannak és mélységesen felháborítónak tartja, hogy a magyar embereket, fogyasztókat folyamatosan mérgezik, s mindennaposakká váltak az élelmiszerbotrányok Magyarországon. "Felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy védjék meg a magyar emberek egészségét a mérgezett külföldi áruktól" - írják közleményükben. Nagyobb probléma, hogy az importpaprika a hazai termelők szemét is csípi, akik termékeikkel némileg kiszorultak a magyarországi áruházak polcairól. Jó minőségű, egészséges áruikat gyakran képtelenek értékesíteni, és már a termelés fenntartása is gondot okoz nekik.