Moszkva belvárosában - ahol az ingatlanárak talán a New York-inál is magasabbak - egy luxemburgi offshore cég szerezte meg az ingatlant, és nem sokkal később tovább is értékesítette. Busás haszonnal. Rebesgetik, hogy a vételárat a vevő már az adásvételi szerződés megkötése előtt kifizette. Hozzávetőleges számítások szerint a magyar államot tízmilliárd forintos kár érte, a luxemburgi offshore cég pedig - értelemszerűen - ugyanennyi haszonnal zárta az ügyletet. Megérte a sietség. A volt nagykövet szavai szerint az ügyletet a fejük fölött intézték, pontosabban Budapesten, a vagyonkezelőnél, amely Veres egykori bizalmasának irányítása alatt működött. Bizarr, de a volt pénzügyér a rövidesen bekövetkező kormányváltásig a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok kormányfői megbízottjaként regnál.

E kapcsolatok azonban többre hivatottak, mint hogy ilyen nyerészkedések uralják. Még a választások első fordulója előtt Alekszandr Tolkacs, Oroszország budapesti nagykövete kijelentette, hogy Moszkva együtt akar működni az új jobboldali magyar kormánnyal. Jó alap teremtődött ehhez, hiszen Orbán Viktor még 2009 novemberében részt vett az Egységes Oroszország Párt XI. kongresszusán, és megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyinnal. A Fidesz elnöke már akkor nehezményezte, hogy néhány gyanús szocialista alak fennhatósága alatt áll az egész orosz-magyar ügy. Mostantól jó esély teremtődik arra, hogy a két­oldali relációban minden másképpen történjen, mint eddig.

Az orosz lélek valahol mindig a vezetői akarata szerint szocializálódott. Elvárta, hogy vezessék a cári idők alatt, elvárta a szocialista forradalom után, és tulajdonképpen elvárja most is. Üzletet kötni Oroszországban a magyar és az orosz kormányfők rendezett kapcsolata nélkül nem megy. Ha a két ország között a diplomáciai, politikai kapcsolatok korrektek, úgy a gazdasági és társadalmi kapcsolatok felélénkülhetnek. Oroszország pénzügyileg most talál magára. Van fizetőképes kereslet, és majdnem százmil­liárd dolláros a fizetési mérleg többlete.

A Közép-Európából kivont szovjet tisztek lakáshoz juttatására meghirdetett építkezési programból a szocialisták tehetetlensége miatt kimaradtunk, de rövidesen megindulnak a nagyobb városokon belüli áruházépítések, kórházfelújítások és a városi közlekedés korszerűsítése. Az új városi áruházakba magyar termék kell. Az Auchantól nem várhatjuk el, hogy magyar élelmiszert tegyen oroszországi polcaira. A magyar mezőgazdasági termék biztos elhelyezési pontja a magyar érdekeltségben álló üzlet. Ennek formája a vegyes vállalat. Alacsony padozatú, akadálymentesített, városi buszokra van szükségük. A szovjet időkben épült lakótelepek is megértek a felújításra. Jó üzlet lenne az akár hatvanszázalékos energiamegtakarítást célul kitűző orosz panelfelújítási programba bekapcsolódni. A magyar építőipari cégeknek oda kell menniük, hiszen a lakáspiac hazánkban jó pár évre telítetté vált.

A mezőgazdaság Oroszországban óriási léptékben fejlődik. De nincs elegendő terményfeldolgozó, hűtőház. Fejlesztik az állattenyésztést, de tejhozamnövelő tenyészállatokból importra szorulnak. A magyar agráregyetemek alig 40 százalékos hallgatóikapacitás-kihasználtsággal működnek. Miért ne tölthetnénk fel a rosztovi vagy a kazanyi kormányzóság területéről a férőhelyeinket?

A magyar piacszerzési stratégiát új alapokra kell helyezni. A termékexport már nem annyira versenyképes. A finnek, a kínaiak, az amerikaiak e téren jobbak. A közvetlen export helyett közös tőkebefektetésekre, közös cégalapításokra van szükség. Nem feltétlenül gyógyszert kell exportálni, hanem gyógyszergyárakat az oroszokkal közösen létrehozni. A magyar tulajdoni hányad hosszú évtizedekig biztosíthatja a magyar munka szükségességét az orosz piacon.

Itt az idő: magyar munkahelyeket olyan régiókban is létre kell hoznunk, amelyek nálunk alacsonyabb technológiai, szervezettségi színvonalon vannak, de igénylik a közreműködésünket. Ezeknek a magyar tőke- és kapacitásátcsoportosításoknak nélkülözhetetlen feltétele a rendezett kormányközi kapcsolatokon túl a pénz. A magyar cégek pénzügyileg gyengék. A leendő kormány feladata, hogy az exporthitelezési keretet és a garanciákat megemelje olyan tételeknél, amelyek a magyar termék elhelyezését segítik - ez pedig a magyar munkahelyek számát gyarapítja.