Egy kiterjedt konzultációs folyamat alapján Monti felvázolt egy új javaslatot, amivel javítani lehet az európai egységes piac működését. A javaslat szerint a Bizottságnak júliusban kellene bemutatnia a szükséges változtatásokról szóló terveit. Monti a Parlament belső piac és fogyasztóvédelmi bizottsága és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke előtt mutatta be elképzeléseit. A volt biztos sürgette az uniót, hogy távolítsa el a megmaradt akadályokat, amelyek visszafogják az innovációt és Európa növekedési potenciáját. "Ez egy lehetőség, hogy az egységes piac visszakerüljön a politika középpontjába" - mondta Monti.

Harc a gazdasági nacionalizmussal

Monti jelentésben új stratégia kialakítását javasolja, amely védelmezi a közösség szabad kereskedelmi övezetét a gazdasági nacionalizmussal szemben és kiterjeszti olyan területekre, amelyek az európai növekedés kulcsait jelentik.

"Számos irányelvet - amely nem tekinthető hagyományosan az egységes piac irányelveinek - kell integrálni az egységes piaci stratégia céljai közé" - állítja Monti, utalva az erősebb piacot támogató új kezdeményezésekre. A kezdeményezések magukban foglalják a egységes digitális piac létrehozását, a zöld növekedést támogató rendszer lehetőségeinek kihasználását, valamint azt, hogy Európa alacsony szénkibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaságú kontinenssé váljon.

Sok minden történt az egységes piac 1992-es létrehozása óta, de az európaiak számos területen nem használják ki teljes potenciálját, beleértve a személyek, a termékek és a szolgáltatások szabad áramlását. Monti szerint sok munka kell még, hogy biztosítsák a földrajzi értelemben hatékony munkaerő-áramlást.

A tagállamok nagy alkuja

Monti a belső piacért felelt a Santer-Bizottságban (1995-99) és a versenypolitikáért a Prodi-Bizottságban (1999-2004). Szerinte "csomagjának" sikere azon fog múlni, hogy a tagállamok politikai hajlandóságot mutatnak-e arra, hogy javítsanak az egységes piac helyzetén. A különböző kultúrával, gondokkal és politikai preferenciákkal rendelkező országok mindegyikének kellene találni a tervben olyan elemeket, amelyek - összehasonlítva múltbéli helyzetükkel - elég vonzóak ahhoz, hogy eredményeket hozzanak.

Néhány hónappal ezelőtt a volt biztos felszólított, hogy a "szociális piaccal" és angolszász szemlélettel rendelkező országok kössék meg a "nagy alkut". Az utóbbiak beleegyeznének az adóverseny megfékezésébe (azzal, hogy támogatják az adóharmonizációra és a vállalati adó minimumára vonatkozó kezdeményezést) és biztosítanák, hogy a kormány elegendő bevételhez jut a szociálpolitika finanszírozására. A javaslat további része folytatja ezt a gondolatmenetet, de számos kihívásra is rámutat. Régi probléma, hogyan egyeztessék például össze a belső piac négy alapszabadságát a munkavállalók jogaival, különösen az Európai Bíróság Viking és a Laval ügyekben hozott döntése nyomán.

Malcolm Harbour, a Parlament belső piaci bizottságának elnöke, aki domináns személyiség a Konzervatívok és Reformerek csoportjában, kifogásolta, hogy Monti szerint a tagállamoknak a szociális kiadásokat közösen kellene rendezniük, mégpedig a vonatkozó adók közösségi koordinációja révén. Harbour úgy véli, hogy egy ilyen kezdeményezés adóharmonizációhoz vezet és csökkenti a versenyképességet.

A liberálisok román képviselője, Cristian Busoi szerint a legnagyobb probléma, amellyel a globális piacon működő európai cégek szembesülnek, hogy az európai magas fokú környezeti és szociális szabványokat nem mindenhol alkalmazzák. "Sürgős, hogy ezeket a szabványokat saját kereskedelmi és együttműködési partnereinkre is kiterjesszük, ha a következő években versenyképesek és innovatívak kívánunk maradni" - állítja Busoi.