- Néhány napja jelentette be, hogy egy állami alap segítségével tudják majd a bajbajutottak lakáshiteleiket devizaalapúról forintalapúra váltani. A javaslatra reagálva Simor András jegybankelnök azonnal közölte, hogy a terv megvalósítása az árfolyam- és kamatkülönbség miatt több száz milliárd forintos költséggel jár. Most, amikor kong az államkassza, miből kívánják előteremteni ennek forrását?

- Jelenleg 24 milliárd euró a magyar lakosság devizatartozása: mintegy 900 ezer családnak van devizahitele, ebből 300 ezer család van közvetlen veszélyben. Nem engedhető meg, hogy emberek tömegei kerüljenek az utcára. Aki nem képes megkapaszkodni a bankok hitelmentő programjaiban, annak egy állami alap révén fel kell kínálni a lehetőséget, hogy megfelelő feltételekkel átválthassa a devizahitelét forintra. A forinthitel már biztonságos, mert nincs árfolyamkockázata. Ha viszont az adós az átváltott forinthitelt sem tudja fizetni, akkor lehetőséget kell adni arra, hogy ez az állami alap megvásárolja a lakástulajdont, és bérletté alakítsa át. Ezeknek a költségeknek a finanszírozásában mindhárom résztvevőnek szerepet kell vállalnia: a bankrendszernek, a hitelfelvevőknek és az államnak. Hangsúlyozom: a devizahitelesek tömeges bajba jutása társadalmi, majd gazdasági válságot is eredményezhet, aminek sokkal nagyobb ára lenne. Az államnak tehát a kötelességét kell teljesítenie, így meg kell találnunk a forrásokat erre a célra.

Megosztott terhek

- Milyen esélyeket lát arra, hogy a probléma rendezésébe be tudják vonni a bankokat?

- A bankokkal mindenképpen egyeztetnünk kell. Nemcsak erről a kérdésről, hanem a gazdasági stratégiánkról is, mint ahogy ezt tettük annak idején a Széchenyi-terv kidolgozásakor, sőt, az otthonteremtési programunkat sem tudtuk volna annak idején sikerre vinni a támogatásuk nélkül. A bankrendszer esetében azonban bizonyos területeken a mainál erősebb szabályozásra van szükség, elfogadhatatlan például az egyoldalú szerződésmódosítás. Más területeken ugyanakkor többletlehetőségeket kínálhatunk a bankoknak, például az uniós források átcsoportosításával. A brüsszeli pénzek elosztásánál a jelenlegi 14-18 százalékról 50 százalékra szeretnénk felemelni a kis- és középvállalkozások felé irányítható összegeket, ezzel a bankrendszer is jobban járna hosszú távon.

- Az egyes operatív programok közötti átrendezésre Brüsszel engedélyére is szükség van, miközben időnk alig maradt az EU-s pénzek lehívási ütemének csigalassúsága miatt. Hogyan lehetne gyorsítani annak érdekében, hogy ne vesszenek el végül a támogatási források?

- Még júniusban az unió elé visszük azt a javaslatunkat, amely szerint a 2007-2013 közötti periódusból megmaradt, még lekötetlen mintegy 3000 milliárd forintra egy más elosztási szerkezetet javasolunk, vagyis azt, hogy a gazdaság fejlesztésére fordítsuk a pénz döntő többségét. Erről már folytattunk előzetes tárgyalásokat az unióval, nyitottak voltak a módosításokra, mivel nekik is az a véleményük, hogy nem hozott növekedést az eddigi pénzek lehívása.

- Az adócsökkentéssel és -átrendezéssel kapcsolatban mely adónemeket törölnek el, illetve vonnak össze, és pontosan mikortól?

- A hároméves adóprogramunkat ez év közepétől indítjuk el. Magyarországon a világ 183 állama közül a 151. legmagasabb az adóterhelés, innen a száz alatti helyre szeretnénk lemenni három év alatt, ami óriási feladat. Szűkíteni szeretnénk az adónemek számát: 12-16 adót szüntetnénk meg vagy vonnánk össze, ezek egy része kis adó. A harmadik elem az egyszerűsítés, az adórendszer bonyolultsága terén ugyanis a 138. helyen állunk, miközben például Szlovénia a 75. helyet szerezte meg. Végül az adóbázis szélesítésére is törekszünk, jelenleg ugyanis nagyon kevés adózó tart el sok embert.

- A 800 ezer rokkantnyugdíjassal kapcsolatban terveznek-e változtatást?

- A visszamenőleges vizsgálatok nem váltak be, így a rokkantnyugdíjazás feltételeit a jövőben kell szigorúbban betartatni. Ezt a létszámot magam is irreálisnak tartom, ám az elmúlt húsz évben felgyülemlett problémákat nem tudjuk majd néhány hónap alatt megoldani.

Csendes trükkök

- A szuperbruttóval kapcsolatban - amelyet a lakosság zöme nem is ért - próbáljuk meg helyére tenni a dolgokat. Először százmilliárd forintos nagyságrendű adócsökkentésként jelentették be, majd a napokban kiderült, hogy eltörlése 400 milliárd forintos bevételkiesést jelentene. Hol van az átverés?

- A kormány két trükköt vetett be, de erről nem értesített senkit. Adócsökkentés címén a személyi jövedelemadó és a járulékok kulcsának mérséklését áttolta az áfaemelésre, vagyis adóteher-könnyítésről szó sem volt. A kormány 2010-re is ezermilliárd forintos megszorító csomagot engedett rá a gazdaságra, miközben ez az ötödik esztendő, hogy adóemelésekkel működő megszorító politikát folytatnak, amelynek eredménye az itthoni gazdasági válság mélyülése lett. A második trükk a szuperbruttósítás volt, vagyis az, hogy a munkaadói járulékokat is betették a személyijövedelemadó-alapba, amelyet megadóztattak. Ezt sokan nem vették észre és keresték a pluszpénzt a borítékban - hiába. Szerintünk ezt a trükköt azonnal ki kell venni a rendszerből, mert a gazdasági növekedés beindításához pénzre van szükség. Ennek egyik oldala az uniós források beruházásai, a másik, hogy az embereknél kell több pénzt hagyni.

- Erre mondják elemzők, hogy több száz milliárd forint bevételtől esne el a költségvetés.

- Ezt három elem is ellensúlyozza. A bürokrácia ritkítása, a korrupció csökkentése és a fél-szuperbruttósítás kivétele, ez utóbbi önmagában egy százalékponttal emelheti a gazdaság idei növekedését, ami százmilliárd forint költségvetési többletbevételt hozhat. Hazánkban 2800 milliárd forintot visz el a bürokrácia: ez óriási tartalék.

- A személyi jövedelemadónál hol szeretnének változtatást?

- A rendszerben jelenleg meglévő kedvezmények nagy részét meg kívánjuk szüntetni, s csupán kétfajta adókedvezmény maradna meg: a gyermekvállalással és az otthonteremtéssel kapcsolatos kedvezmény. Mivel a többi kedvezmény megszüntetése nyomán források szabadulnak fel, lesz pénzünk egy hatékony, gyermekvállalást ösztönző rendszer bevezetésére. Az új rendszer részleteit most dolgozzuk ki, az már biztos, hogy a francia adórendszert vesszük alapul. Itt az első gyermek után is jár adókedvezmény, a második után már több a kedvezmény mértéke, míg a legtöbbet három gyermek után lehet kapni. A gyermekeket nevelő szülők keresetének összegéből lehet tehát majd levonni az adókedvezményt.

- A gyermeküket egyedül nevelőkre is érvényes ez a kedvezmény?

- Minden gyermek érték, minden gyermek vállalását támogatnia kell az adórendszernek.

- Ön kifejtette, hogy az idei évre várható államháztartási hiány a hivatalos 3,8 százalékos cél helyett a GDP 4,5-6,5 százaléka lehet. Mivel kívánják meggyőzni a Nemzetközi Valutaalapot arról, hogy engedélyezzen számunkra nagyobb hiányt az idei évre? Nem gondolja, hogy a jelenlegi befektetői hangulat mellett igen veszélyes lehet az IMF-fel és az EU-val rögzített államháztartási hiánycélon módosítani?

- Ne felejtsük el, hogy a 27 európai uniós tagállamból 18-ban öt százalék feletti az idei hiányterv, ráadásul a valóságos deficit mindenhol magasabb lesz a tervezettnél. Amennyiben tehát mi öt százalék feletti hiánnyal zárnánk az idei évet, akkor mi lennénk a 19.-ek. Ami pedig a tárgyalásainkat illeti, nekünk nem főnökünk sem az IMF, sem az EU. Hazánkat egyébként nem elsősorban az államháztartási hiány, hanem a magas államadóssága miatt tartják kockázatos terepnek a befektetők. Az eladósodottságunk miatt kerülünk fel állandóan a legveszélyeztetettebb országok közé. Persze 2006-ban, amikor a kormány a magyar állampolgárokat és a nemzetközi pénzpiacot egyaránt becsapta a deficit valós mértékéről, akkor a hiány volt az első válságok, most azonban az államadósság jelenti a legnagyobb gondot. A második tényező, ami miatt a legkockázatosabb országok között tartanak minket számon, az alacsony gazdasági növekedés.

Magyar csiga

- Ebben a tekintetben is az utolsó helyen állunk.

- Valóban, erre az évre egyedül hazánk esetére jeleztek előre gazdasági visszaesést. Évközi adócsökkentés esetén mínuszból pluszba fordíthatnánk át az idei növekedést, mivel az idei évre tervezett tehercsökkentő intézkedések összesen egyszázalékos GDP-növekedést eredményezhetnek. A harmadik magyar kockázati tényező még mindig nem a hiány, hanem a foglalkoztatás szintje, amiben szintén utolsók vagyunk az unióban.

- Sajnos sikerült Máltát is megelőznünk - hátulról.

- A máltai teknős megelőzte a magyar csigát, sikerült ezt a bravúrt is végrehajtanunk. A befektetők azért nézik a foglalkoztatási adatokat, mert tudják: ha kevesen dolgoznak, akkor a költségvetés bevételei is bizonytalanok, a kiadások viszont magasak, mert sok embert kell eltartania az államnak. A magyar esetben tehát az államháztartási hiány az államadósság, a növekedés és a foglalkoztatás után következik, mint negyedik kockázati tényező.

Elvesztett hitelesség

- Ez lehet, de a jelenlegi folyamatok mégis arra utalnak, hogy a befektetők szinte semmit nem tolerálnak, és csak a legkevésbé kockázatos piacokon kívánnak megjelenni. Nem gondolja, hogy ebben a helyzetben egy, a hivatalosnál magasabb hiány bejelentése veszélyekkel jár hazánkra nézve?

- Nem gondolom, azt ugyanakkor fontos leszögezni: nem mi akarjuk a nagyobb a hiányt. A hivatalosnál nagyobb deficit már benne van a rendszerben, hiszen a bevételek kisebbek, a kiadások pedig nagyobbak a tervezettnél, ezért pedig nem a Fidesz a felelős. A Varga Mihály által vezetett tényfeltáró bizottság munkája nyomán hamarosan ki fog derülni, menynyivel rosszabb a helyzet az eddigi kormányzati kommunikációhoz képest. Mi világossá tettük: nem tűrünk el magas deficitet, a hiányt 4,5 és 6,5 százalékos sávban kívánjuk tartani. Sokat számít az IMF és az EU szava, de legfontosabb mégis a pénzpiacok bizalma. Nekünk ezt kell visszaszerezni. Ehhez határozott, hiteles kormányra és kormányprogramra van szükség. Emellett egy olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely egyrészt elismeri, hogy nagyon rossz a helyzet nálunk, ám azt is megmutatja, hogy képes kezelni egyszerre az eladósodottság, a gazdasági visszaesés és az alacsony foglalkoztatottság problémáját, nem eleresztve az államháztartás hiányát. Az IMF, az EU és a pénzpiacok tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon az immár ötödik éve tartó megszorítások nem hoztak eredményt: az államadósság folyamatosan nőtt, s a gazdaság teljesítménye romlott.

Simornak mennie kell

- A bizalom visszaszerzése viszont sok időt vesz igénybe. Van vészforgatókönyvük arra az esetre, ha a nemzetközi pénzpiacok mégsem nyugodnak meg, és egy újabb globális bizalmi válság veszi kezdetét?

- A Fidesz mögötti közgazdasági műhelyek már a 2008-as válságot is időben előre jelezték, ezért is siettették az euró minél előbbi átvételét. Több forgatókönyvet készítettünk, s számoltunk a jelenleginél sokkal rosszabb helyzet kialakulásának lehetőségével is. A legrosszabb forgatókönyv szerint egyébként az EU-ban egészen 2012 végéig még nem lesz tartós fellendülés. Nekünk erre az esetre is fel kell készülni, a nemzetközi válság még egyszer nem érheti hazánkat védtelenül.

- Ehhez a jegybankkal is megfelelő kapcsolatra lesz szükség. Hogyan kíván viszonyulni az új kormány a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetéséhez? A jövőben is sürgetni fogják Simor András eltávolítását?

- Az MNB az elmúlt években súlyos hibákat vétett. Ilyen volt a devizahitelezés elengedése, a lassú kamatcsökkentés, s hogy a jegybank nem élt a gazdaságélénkítés monetáris eszközeivel. További alapvető hiba, hogy a jegybank elengedte az inflációt. Tavaly a 27 EU-tagállam közül nálunk volt a leggyorsabb a pénzromlás üteme, s számos jel utal arra, hogy ez idén is így lesz, holott az MNB-nek éppen az árstabilitás elérése és megőrzése lenne a legfontosabb feladata. A szakmai hibákon túl etikai fenntartásaink is vannak. Mint a közpénzügyekért felelős kormánytagnak kötelességem együttműködni a mindenkori Magyar Nemzeti Bank vezetésével. Mint magyar állampolgár és közgazdász ugyanakkor azt gondolom: a jegybank vezetésének lemondása lenne a helyes megoldás. A közszereplés és az offshore nem fér össze.