A három évre szóló hitelprogram az idei évre 45 milliárd eurót irányoz elő. Athén ennek rögtön majdnem a felét, 20 milliárd eurót igényelt kedden, kérve, hogy "lehetőleg egy napon belül" utaljanak át az euróövezeti tagországok által megajánlott 80 milliárdból 14,5 milliárdot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 30 milliárdos keretéből pedig 5,5 milliárdot. Az athéni pénzügyi tárcától származó értesülések szerint ez utóbbi tétel szerdán rendben meg is érkezett.
A nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitása felett őrködő IMF Görögország mellett a kontinens valamennyi, újonnan bajba jutott államát kész kisegíteni. "Annyi pénzt adunk az európaiaknak, amennyire csak szükségük van" - szögezte le egy szerdán tartott brüsszeli konferencián Marek Belka, az IMF Európáért felelős igazgatója. Hozzátette, hogy a szervezetnél nem aggódnak forráshiány miatt, mert megtették a szükséges előkészületeket.
Közben Athén belvárosában ismét tüntetés volt, de csak alig ezren gyűltek össze az egy héttel korábbi, véres összecsapásokba torkollt és három ember halálával végződött demonstrációk színhelyén. A hét végén készült felmérések szerint a lakosság lassan kezdi elfogadni, hogy a megszorítások elkerülhetetlenek, a két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a magánszektor dolgozóit tömörítő GSZEE, és az ADEDI, a közszféra reprezentatív munkavállalói szervezete azonban szerdán 24 órás sztrájkot hirdetett május 20-ra. A szakszervezetek a tervezett nyugdíjreform ellen tiltakoznak a sztrájkkal.
A nyugdíjak Spanyolországban sem maradnak érintetlenül. A gyenge növekedési kilátások, a rekord magas munkanélküliség, a gyorsan növekvő államadósság és az uniós határérték több mint háromszorosára rúgó államháztartási hiány miatt a görög válság tovaterjedésének leginkább kitett államok között számon tartott ország vezetése bejelentette, hogy felfüggesztik a nyugdíjak inflációkövető emelését. Az intézkedés egy 15 milliárd eurós megszorító csomag része, amelynek közvetlen célja, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 9,3 százalékra csökkenjen az államháztartási hiány az idén a 2009-es 11,2 százalékról.
Madrid középtávon egyensúlyba kívánja hozni az államháztartást a programmal. A további elemek közé tartozik egy 15 százalékos fizetéscsökkentés és 13 ezer fős leépítés a közszférában.
Az intézkedéseket ugyan elnyújtva, 2015-ig hajtják végre, de a program "fejnehéz", a keserves lépések közül többet már a kezdet kezdetén megtesznek, például a 13 ezer fős leépítésre is az idén kerít sort a szocialista vezetésű kormány.
A piacok pozitívan fogadták Jose Luis Rodriguez Zapatero bejelentését; elemzők szerint elsősorban ennek köszönhető, hogy a meghatározó nyugat-európai tőzsdék erősödéssel zártak szerdán.
Madrid mellett Brüsszel is szigorítást tervez; az Európai Bizottság minden eddiginél szigorúbb szankciók bevezetését helyezte kilátásba az euróövezet azon országai ellen, amelyek sorozatosan megszegik a zóna stabilitását biztosító kritériumokat. José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke Olli Rehn pénzügyi biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy tényleges szankciók nélkül a rendszer nem lehet kellően sikeres.
A bizottság egyebek között mérlegeli az uniós támogatások korlátozásának lehetőségét, illetve azt, hogy a szabályok be nem tartóit kötelezzék kamatozó letét elhelyezésére. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy a jövő év második felétől növelné a bizottság saját befolyását a nemzeti költségvetések ellenőrzésében is. Brüsszeli források szerint ez akár azt is jelenthetné, hogy a testület már a parlamenti jóváhagyás előtt megvizsgálná a tagországok büdzsétervezetét.