A főváros nagy értékű beruházásait vizsgáló bizottság elnöke a testület szerda délutáni ülését követően az MTI-nek azt mondta: a beruházás vizsgálatára már az is okot adott, hogy felvetődött, egyáltalán miért építene a főváros a Kossuth tér alá parkolót az Országgyűlésnek.

Mint mondta, nem világos, miért kell az önkormányzatnak az ügyben "ingatlanfejlesztőként" eljárnia, amikor a fővárosnak ehhez nincs is szaktudása.

Bagdy Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a (fővárosi tulajdonú) Parking Kft. 270 millió forintot költött a beruházás előkészítésére "adósságból", miközben ez nem is szerepelt az üzleti tervében. Kiemelte, hogy a kft. a főváros gazdasági bizottságától sem kért jóváhagyást erre a tevékenységre.

Ráadásul, mint mondta, az Országgyűlés hivatala sem jelezte, hogy szüksége lenne a parkolóra. Véleménye szerint a beruházás úgy indult meg, hogy semmiféle érdemi, racionális döntés nem húzódott meg mögötte.

A vizsgálati jelentés tervezete szerint a projekt előkészítése során a beruházással kapcsolatban gazdasági, műszaki elemzés sem készült. A dokumentum tartalmazza azt is, hogy a beruházás átgondolatlansága és előkészítetlensége már előrevetítette a kudarcot.

Bagdy Gábor elmondta, hogy a 2009 júniusában megalakított "paritásos" testület mandátuma június közepéig tart, ám kezdeményezni fogják annak meghosszabbítását. (A testület a valóságban már nem paritásos, mert abban a volt kormányoldalon az SZDSZ mellett ülnek az MSZP képviselői, miközben a szocialisták már hónapokkal korábban kiléptek a fővárosi koalícióból.)

A testület elnöke közölte: a nagy értékű fővárosi beruházások vizsgálatát az indokolja, hogy ezek "általános jellemzője" a határidőcsúszás, a költségnövekedés, valamint az, hogy azok alakulását nem lehet nyomon követni. Emlékeztetett arra, hogy a bizottság a 4-es metró, a Margit híd és a Kossuth téri mélygarázs beruházását vizsgálja.

Hock Zoltán (MDF) képviselő az MTI-nek azt mondta, a testületnek egyebek mellett arra kellene választ adnia, miért kerül adott esetben a tervezett összeg duplájába egy beruházás.

A Margit híd rekonstrukciójával kapcsolatban úgy vélte: valakinek lassan meg kellene indokolnia, miért kerül 30 milliárd forint közpénzbe a beruházás, amikor 13 milliárd forintról indult. Jelezte: 6 hónap alatt emelkedett ilyen mértékben a projekt összege. Mint mondta, "valakik valamiért" olyan adatot szolgáltattak 2009-ben a fővárosi költségvetést összeállító ügyosztálynak, hogy a beruházás "csak" 13 milliárd forintba kerül.

Hock Zoltán a Kossuth téri mélygarázs-beruházásról szólva arra mutatott rá: a Parking Kft. úgy kezdte meg "saját szakállára" az engedélyeztetést és a terveztetést, hogy mind a három érintett fél - az Országgyűlés hivatala, a főváros és az V. kerület - még nem is hozott döntést. Hozzátette: a kft.-nek a felhatalmazást a Fővárosi Közgyűlés utólag adta meg.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar uniós elnökség miatt 2012 előtt nem is lehet "feltúrni" a Parlament előtti teret, így a korábban megkért engedélyek akkor már nem érnek semmit. Úgy vélte: a mélygarázs ötlete "gondolatkísérletként" kicsit sokba került, hiszen 270 millió forintot már kifizettek rá, ám a beruházás mára "megbukott".

Hock Zoltán a 4-es metró beruházása kapcsán arról beszélt: a legnagyobb probléma az, hogy a főváros "még az elején" nem egy nemzetközi pályázaton nyertes generálkivitelezővel szerződött, így ma a "városháza menedzsmentje küzd" az alagútfúrókkal, a felszíni munkásokkal, a Duna elterelésével, a hidak lezárásával vagy a megrepedt házak tulajdonosaival.

A képviselő szerint az elhibázott beruházási konstrukció is az oka annak, hogy a 4-es metró eredetileg 320 milliárd forintra tervezett beruházásának költsége 520 milliárd forintnál tart.

A vizsgálóbizottság két hét múlva ülésezik újra, várhatóan akkor fogadják majd el a Kossuth téri beruházásról szóló, a Fővárosi Közgyűlésnek készített jelentést.