FIDESZ.HU > Hírek > Zöld |
Nyomtatás Ablak bezárása |
A folyók nyári vízhozama közel felére eshet
|
|
Az éghajlatváltozás következtében akár 40 százalékkal is csökkenhet a következő évtizedekben a folyók nyári lefolyása Európa nagy részében, mondta Nováky Béla hidrológus mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztályának ülésén. |
|
Létrehozva: 2010. május 20., 13:09 | Utoljára frissítve: 2010. május 20., 13:10 |
Nováky Béla ugyanakkor hangsúlyozta: ezzel párhuzamosan várhatóan gyakoribbak és intenzívebbek lesznek Magyarországon a potenciálisan heves árvizeket okozó "nagycsapadékok" különösen Borsod térségében.
Amennyiben a globális szintű felmelegedés folytatódik, Magyarországon a hőmérséklet évtizedenként 0,2-0,3 fokkal emelkedhet; de körülbelül ugyanerre jutnánk, ha önmagában a hazai trendből jeleznénk előre - fejtette ki a kutató, aki a 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett IPCC tagja. Magyarországon egyébként már körülbelül 1500 óta folyamatosan és jelentősen növekszik az ariditás, azaz a melegedés és a kevés csapadék kombinációja - hangsúlyozta.
Nováky Béla szerint a csapadék alakulásának előrejelzése bizonytalanabb a hőmérsékleténél. Egyes forgatókönyvek szerint ugyanakkor a Dunántúl csapadékviszonyai a dél-alföldéhez válhatnak hasonlóvá. Mint mondta, az éghajlatváltozás hatása fokozottan érvényesül a vizeknél. Közel felére csökkenhet az európai folyók nyári lefolyása, heves árhullámok várhatók, és a tavak vízháztartása is várhatóan romlik majd. Feltehetően nőni fog az aszályok gyakorisága, a az aszályok egyre inkább átterjedhetnek a Dunántúlra is.
Nováky Béla úgy vélte, azonnali, nagyléptékű óvintézkedések nem szükségesek ugyan Magyarországon, de a nagy költségű, hosszútávú beruházásoknál már figyelembe kell venni a klímaváltozás vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az alkalmazkodásban fontos szerepe lehet többek között a csapadékvízzel való gazdálkodásnak, a víztakarékosságnak is.
Józsa János, az MTA doktora, a műszaki egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanszékvezető professzora az árvízi modellezésről szólva a numerikus modellek hasznosságát hangsúlyozta, hiszen, mint mondta, ezekkel megspórolható számos költséges helyszíni vizsgálat. A műegyetem most gondolkodik egy szuperszámítógép beszerzésén, mely jelentősen gyorsítaná a hidrológiai modellezést - tette hozzá.