Gomba-, rovar- és gyomirtó szerek maradványát, mintegy 118 egészségkárosító vegyület jelenlétét igazolták az olasz vizekben. Többségük mezőgazdasági használat során került az élővízbe, vagy önmagában vagy kombinálva kijuttatva. Olaszországban csak az agrár szektor háromszáznál is több vegyianyagot használ évente mintegy 150 ezer tonna mennyiségben.

A környezeti veszélyre a hatodik "Élővizek peszticid-szennyezettségével foglalkozó nemzeti monitoring" jelentése hívta fel a figyelmet. A vizsgálatot az Ispra (Istituto Superiore per la Protezione e la Ricerca Ambientale), mint a környezet védelméért és a kutatásokért felelős intézet koordinálta, az adatokat a megyei, regionális és tartományi környezetvédő ügynökségek szolgáltatták. Az Ispra központjában bemutatott eredmények szerint az egyik legproblémásabb gyomirtó anyag a kukorica- és cirokültetvényekről kimosódott terbutilazin (szimmetrikus triazin).

Azon tartományokban, ahol intenzív művelésű kultúrákat termesztettek (Lombardia, Piemonte, Emilia Romagna), ott a szennyezés a vizsgált felszíni vizek több mint 80 %-ánál kimutatható volt. Egy másik vegyszer, az Amerikában még mindig széleskörűen használt, az Unióban 2004-ben betiltott atrazin diffúzan elterjedt az egész Pó-síkságon, maradványa hosszú évtizedek óta mérgezi az élővilágot.

A 2008-tól gyűjtött adatok alapján korábban ilyen sok helyen nem mutatták ki a gombaölő karbendazimot, és a rovarölő imidaklopridot, metomilt sem. (Ez utóbbi kettő acetil-kolineszteráz-gátló, az idegrendszerre ható peszticid, s hazánkban február végén magas koncentrációban mutatták ki török zöldpaprikából - a szerk.) Szicíliában most találtak rá ezekre a veszélyes anyagokra, hogy a vizsgált vegyületek körét és a bevont területet kibővítették. A glifozátot, a leggyakrabban alkalmazott gyomirtót Lombardiában a vizsgált felszíni vizek 77,1 %-ából mutatták ki.

Az Ispra célja, hogy a potenciálisan egészségkárosító szennyezést felmérje. A 2007-2008 években - áll a jelentésben - a 18 tartományból származó 19.201 mintát dolgozták fel. Két régió azért maradt ki, mert Calabriában akkor még nem vizsgálódtak, Basilicata tartományból pedig nem küldtek információt. Mivel az északi és az ország középső tartományait már évek óta kutatják, az ellenőrzés és az intézkedés itt hatékonyabb. Ahol korábban fény derült a szennyezettségre, ott korlátozni lehet a hasznosítási lehetőségeket, s mérhető, hogy hogyan változnak időben az egyes paraméterek. A legjelentősebb folyók Olaszországban - akárcsak a világban - mind szennyezettek, s a Pó 37 mintavételi pontján is több tucat vegyületből mértek kritikus értéket. Itt az ivóvíznyerés és hálózatra táplálás csak drága tisztító beavatkozások árán lehetséges.

"Nem vizsgáljuk az ivóvizet, mert azt a hatóság ellenőrzi, mi csupán a felszíni vizek terheltségét nézzük, amely persze az ivóvíz célú hasznosításra messzemenően kihat" - magyarázta Pietro Paris, az Ispra jelentés "veszélyes anyag" témafelelőse. A nehezen lebomló vegyi anyagok a vízi élőlényekben, kiváltképp a halakban feldúsulnak és a tápláléklánc végén az asztalunkon kötnek ki.

A jelentés szerint a mostani helyzetkép ugyan rávilágít a problémára, de a vegyi anyagok következetes szabályozása nélkül nem várható, hogy tisztuljanak a vizek. Ezért integrált szennyezés-megelőzési intézkedéseket és szigorúbb vegyianyag-politikát várnak a döntéshozótól. Az Ispra példaként említi, hogy Franciaországban már 2001-ben betiltottak minden triazin származékot. Olaszországban még mindig azért kell küzdeni, hogy a kukoricakultúrát ne ilyen veszélyes mérgekkel permetezzék - írja az Ansa olasz hírügynökség. (A terbutilazin - mely szintén triazin származék - még használható az Unióban - a szerk.)

Az Európai Bizottság 2004-ben betiltotta az atrazint, mert az állatokra, emberre is veszélyes lehet. Egyes tanulmányok szerint koraszülést és más születési rendellenességet okozhat, sőt a Cornell Egyetem tanulmánya szerint a mellrák és petefészek daganatot is előidézhet. A talajból könnyen kimosódik, nehezen bomlik, s kukorica fellegvárnak számító Iowa államban már az esőminták negyedéből is kimutatták az atrazin jelenlétét. Más kutatások az esővel terjedést alátámasztják, sőt akár egy ezer kilométeres körzet szennyezésének lehetőségéről számolnak be. Márciusban a University California Berkeley munkatársa ismertette kutatási eredményeit, mely sokkolta a lakosságot: a vegyület hatására a hím békák nősténnyé alakultak. A kísérletben 2,5 ppb koncentrációjú vízben tartották az afrikai karmosbékákat (Xenopus laevis), míg az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága (EPA) az ivóvízre vonatkozó szabványban 3 ppb-s koncentrációig engedélyezi az atrazin jelenlétét.

Sajnos a világ számos országában még mindig közkedvelt ez a gyomirtó, Amerikában évente 35 millió tonna atrazint szórnak ki a földekre, s Kína, Ausztrália is nagyfogyasztónak számít. Másik probléma, hogy néhány rokon vegyület - mint a terbutilazin - hasonló hatással forgalomban maradhatott.

Bár az Unió az atrazint betiltotta 2004-től, Magyarország derogációt kért, hogy az 2007-ig megvásárolható maradjon, arra hivatkozva, hogy az anyag az országban "esszenciális", azaz nem helyettesíthető elérhető módon.