A múlt pénteki ülésen a német pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble előterjesztette a Berlin által elkészített kilenc pontból álló javaslattervezetet, mely nem aratott osztatlan sikert a tagállamok körében. A tárgyaláson vitát eredményezett a Bizottság javaslata, valamint a jelenlegi uniós szerződés módosításának kérdése is.

Az Európai Tanács elnöke Herman Van Rompuy és az uniós pénzügyminiszterek május 21-én megkezdték az európai integráció gazdasági koordinációjának tárgyalását. A munkacsoportnak az ülésen négy különböző célterületre kellett összpontosítania, mely során a résztvevőknek annyiban sikerült megállapodnia, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak betartása érdekében szigorúbb költségvetési szankciók megteremtésére van szükség. "Széles körű volt az egyetértés a szankciók elveit illetően" - mondta Rompuy, az ülés elnöke.

Azonban Rompuy túlságosan optimistán nyilatkozott a tárgyalás összhangját illetően: az Európai Bizottság elképzelései szerint a lemaradó országoknak meghatározott nagyságú "büntető" forrásadót kellene a közös uniós költségvetésbe fizetnie, a német javaslat szerint a jogsértők szavazati jogát kellene csorbítani, Franciaország pedig állandó euróövezeti válságalapot hozna létre. A munkacsoport annyiban egyetértett, hogy a költségvetési fegyelem szigorítása melletta nemzeti versenyképesség eltéréseit is csökkenteni kell.

A pénteki tárgyalás központi témáját képezte továbbá a jelenleg érvényben lévő uniós szerződés módosításának kérdése is. Berlin egyértelműen támogatólag lépett fel az ügyet érintően és hangsúlyozta, a jelen kihívásaként felmerülő nemzeti - többek között görög - támogatások kérdése nem csupán a német alkotmányt, hanem az egész integrációra érvényes szabályzatot sérti. Németország jelzése azonban egyelőre süket fülekre talált, hiszen az unió "nagyjainak", tehát Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak sem nyerte el tetszését a szerződés módosításának feladata.

A munkacsoport második ülésére június elején kerül sor, a válságkezelő mechanizmus és gazdasági kormányzás végső javaslatai pedig október végén kerülnek benyújtásra. "A végső megállapodás nagyobb gazdasági kohéziót kell eredményezzen az unión belül. Ez létfontosságú a 27 ország belső piaca és a 16 tagú valutazóna számára" - mondta Rompuy. A pénteki Brüsszeli ülés után nem csupán a Tanács feje nyilatkozott optimistán: Kína kereskedelmi minisztere, Csen Deming is azt mondta az unió kereskedelmi biztosának Karl De Gucht-nak, hogy Peking teljes mértékben támogatja az EU gyors kilábalását a jelenlegi válságból - olvasható az Euobserveren.

A Bizottság javaslata

Az EU-tagállamok ellenállásába ütközött a Bizottság azon terve, hogy az unió vezetése tüzetes ellenőrzés alá vehesse a nemzeti büdzséket. A javaslat szerint a tagállamok költségvetését EU-szintű értékelés alá kellene vetni, mielőtt a nemzeti parlament szavazásra bocsátja azt. Az értékelés magában foglalná a pénzügyminiszterek és a Bizottság véleményezését is.

George Osborne brit pénzügyminiszter az ülésen világosan jelezte, nem fogadja el a javaslatot, mely szerint a Bizottság előbb láthatja a költségvetést, mint a nemzeti parlament. A francia, holland, svéd, osztrák és dán pénzügyminiszterek is aggodalmukat fejezték ki a kérdés kapcsán. Juncker, az euróövezet vezetője viszont támogatta a kezdeményezést - adta hírül a Europeanvoice. A Bizottság javaslata a júniusi tárgyaláson továbbra is vita tárgyát fogja képezni.